Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-14 [012]
KARY BÉLA NYUGAL8JAZOTT ALTÁBORNAGY ELŐADÁST TARTOTT A MAGYAR KÖNYVRŐL, Kedden este az Országos Tiszti Kaszinóban K a r y Béla ny. altábornagy a M.klr Honvédtisztek Országos Tudományos : és Kaszinó Egyesületének elnöke előadást tartott a magyar könyaróa-Előadása első részében azt fejtegette, hogy milyen nehezen fiúd a. meg ismeretlen iró kiadót találni c A magyar konyít érdekében Ízlésre kell nevein? a közönséget,mert a helyzet az, hegy számos értékes munka nem láthat napvilágot,viszont fércmüvek nagy példány számban kelnek el. Támogatni kell Q magyar könyv megegjdanését és terjesztését a í'magscs kultúra érdekében. Szerinte a magyar tudományos irodalomnak azért vannak hiányai, mert a tuflésok könyvelt nem adták ki. Petőfi,Arany és Vörösmarty, ha angolok lettek volna, éppen ugy a világ első költői : volnának, mint Shakespeare, a világ le gnagyc bbc. rámái ró ja. Foglalkozott a katonai iro dalommal és József királyi nerceg háborús müvét, mint kimagasló katonai mütset aposztrófálta,Előadását igy fejezte be?Nem jó magyar az ,aki az ezer-éves haza jogaival és feltámadásával neai foglalkozik .Feltámad ásunk egyik pillérje a ma« gyar könyv,amelyet szivük meleg szeretetébe ajánlok./MOT/«B. I> »U» c «• "O *». KARTELLANKÉT A MAGYAR JOGÁSZEGYLETBEN. A Magyar Jogászegylet gazdaság jogi intézete kedden este folytatta K o r á n y i Frigyes báró elnökletével kartellankétjét,amelyan a jogi és közgazdasági élet számos kiválósága jelent meg, A vitát Kir ál y Ferenc dr, vezette be előadásával. Ismertette a salzburgi kartellvitát,majd a kanadai és a norvég kartelitörvényt, valamiint a né met kartellrendeletet. A kanadai kartelltörvény azzal az intézkedésévé 1,hogy a kormányzatnak bizonyos általános gazdaságpolitikai, vámpolitikai és a zabadalompolitikai beavatkozást enged karos karteIltevékenységek észlelése esetén, nem egyéb, mint pleonazmus, mert ezekre az egyébként leghelyesebbnek bizonyult intézkedésekre az államok kormányai egyébként ls jogosultak. A norvég kartell törvény a tfcudomány mérlegén meg nem álló árbeavatkozásaival és elavult kartell nyilvántartó rendszerével, valamint drákói szigorával aligha nevezhető kor.a^ly? figyelemre érdemes példának, l, német kar te ? lrende le t a német jogi és közgazdasági élet vezetőinek álláspontja szerint aietjérett az eltűnésre 0 Az előadó azt a következtetést vonta lo, hogy czidöazorint nincsen egyetlen egy olyan külföldi kartelltörvény sem, amelyet követni lehetne s a törvény megalkotásánál haza; viszonyainknak megfelelő uton kel 1 , haladni. Az előadás után S á n d o r Pál szólalt fel. A kar telikérd és megvitatásánál,- kezdte beszédét g" abból keilkaludi-.ini, hogy azok az állapotok,amelyek e téren ma. fennállanaic, megfelelnek-e az ország érdekének. Azért, hogy az ország, nak valamiből haszna legyen, mindent el tud fogadni, hithű zsidó létére még az antiszemitizmust is tudná ;o ár tolni. De nem hiszi, hogy a mai állapot, k hasznosak legyenek, mert az egyik olda.:un áll a teljesen megszervezett ipar szemben a szervezetlen mezőgazdasággal, amely nem képes termékeit elhelyezni.. Ha az egyik oldalon a mfcnopolizálás és az áak mérhetetlen felhajtása a cél, akkor felügyelet kell,amely azt megakadályózzao Hogy ez kartelitörvénnyel, vagy más* képpen történik-e az mindegy,, de valaminek tSrténnie kell. Szemére vetették, hogy vét a liberalizmus ellen, ha a kartéllekkel szembehelyezkodik r sfb akKor inkább eldobja magától a liberalizmust, ha ez avval összeférhetetlen. Szerinte ezt a kérdést nem lehet tisztára doktriner módon kezelni. Sorra vette az egyes kartellirozott cikkek árát 9 melyek mind a kartell következtében érték el a r.aj árakat. Élénk közbeszólások között igyekezett adatokkal kimutatni, hogy a MÁV;, is a kartellek következtében kénytelen horribilis áron beszerezni a szénszük\ ségletét. Kijelentette, hogy nem foglal állást a kartellek ellen, csak a fculI a ások ellen küzd. Kis országra nézve nagy veszélyt jelenthet a kartellirozás, mert a kartellek könnyen állam lehetnek az államban. Túlzó lépéseket nem kell v tenni, de tenni kell valamit, mert a viszonyok minden nap rosszabbak lesznek , ) s nem lehet eltűrni, hogy az egyik oldalon a legnagyobb nyereség, a másik ol dalon a legnagyobb nyomor legyen, mert az nagy veszélyt rejthet magában»Vegül pontokba foglalva összegezte, miképp lehetne a kérdéssel gyakorlatilag foglalkozni. Szükségesnek tartja a cartellek kötelező bejelentését, a kar te 121. a t ós ág megszervezését és szabályozni kellene a kar telinek tagjaihoz való viszonyát,, A kartellhat°ség alatt ner feltétlen aj hatóság szervezését érti, hanem a Táblí*vagy Curia egy tanácsát kiegészítve megfelelő szakainákkal* / Folytatása következik, /
