Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-14 [012]
MEZŐGAZDASÁG. /AZ OMGE IBgZGATO VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. Folytat A s.2./ - A mezőgazdasági import és export államok érdekeinek összeegyeztetésére külön t/nácskozást javasolt, s a svájci, a német és a francia, kiküldöttek, köztük Loucheur is helyeselték a magyar állás pontot, azonban mindegyikük szükségesnek jelentette ki a védővámokat, ugy, hogy kívánságunk bejelentésén tul nem sokra jutottunk és a bizottság álláspontja továbbra is ipari irányú marad, • '• . ;.á«'g---'v ' J 4 •• - . ... Vk uct-v* - Magyarország ma az egyetlen középeurópai állam, amelyik mint mezogazdas ági exportállam áll szemben a többi államokkal, amelyek azonban mind gátolni igyekeznek a magyar exportot' és az autarchia elve alapján saját mezőgazdaságukat fejlesztik. A mezőgazdaság belföldi helyzetével foglalkozott ezután Mutschenbacher Emil, A közgazdasági miniszter - mondotta - a parlamentben beszámolt mindazokról a bajokról, amelyeket a mezőgazdaság évek óta panaszol. Azonban a miniszter egy uj elméletet talált fel, a - • budlzmust, amely szerint, noha felsorolta a bajolat, szuggerálni igyekszik a mezőgazdákat, folyton azt hangoztatva, hogy jó dolguk van, s jól megy a soruk. A kartelproblémával fo-lalkozott ezután, Évek^óta minden kormány programmjóban ott szerepel az uj karteltörvény megalkotása - mondotta 3 végül is sor kerül talán rá. A mezőgazdák nem kívánják a kártolok megszüntetését, s nem akarják a kárát az iparnak, s reméljük ugy lesz a törvény megszerkesztve, hogy a jogos ipari érdekeket nem érinti, Feltétlen le kell nyesni azonban a kartelek kinövéseit, nyilvános ellenőrzésre van szükség, lehetetlenné kell tenni a mesterségesen kifejlesztett eladási rajonokat és azt is, hogy a kartelek Indokolatlanul drágíthassák az árakat. - A gazdasági életet - folytatta - fájdalmasan érintette a Jegybank kamatlábemelése. Amúgy is feszült ma a pénzpiac, s most még jobban megdrágították a hitelkamatot. Igaz, hogy a deviza kiáramlás miatt védekeznie kellett a jegybanknak, de a jegybank kamatláb emelése befolyásolja az egész országban a kamatláb kialakulását és a pénzintézetek máris felemelték a kamatlábat 1/2 percenttel, hoha nagyon sok intézet csak kis mértékben áll kapcsolatban a jegybankkal, A hitelkamat drágítása károsan hatott vissza a mezőgazdaságra,, Azt mondják, hogy a kamatláb emelés egy általános drágulásai folyamatnak a mtginditója, holott ez csak pénzdrágitást jelentés a pénz árának az emelkedése az áruk árának a csökkenését kellene hogy előidézze, A hitelezés megdrágítása ugyanis megszünteti az áruk visszatartását és olcsóbbodást kell előidéznie, A gazdák helyzete a pénzpiac ilyen alakulása következtében egyre nehezebb, mert hadrégxvolt a békebeli 4$~os pénz, mit szóljanak ma,amikor 9-10^-os pénzhez jutnak csak, sőt a vidéken még ennél is nagyobb kamatot szednek. Kitért ezután a mezőgazdasági hitelellátással kapcsolatosan a jelzálog kibocsátás koncentrációjára irányuló tervekre. Mint mondotta, harmadszor merült már fel ez a terv, amely ugylátszik mégis megvalósul, A gazdák kezdettől fogva ellenezték azt, hogy IruáBi & gy monopóliaatlkus intézmény kezébe kerüljön a jelzálog kibocsátás és egy bizonyos érdekcsoportnak legyen kiszól•áltatva a magyar mezőgazdasági hitel, a pénzügyminiszter azonban ezzel a Budapesten és vidéken egyaránt az ópit kezest kivan ja előmozdítani, mert az adómentesség kedvezménye csak papiron marad, ha az építkezés al át Riasztására kellő hitelt nem biztosit. Igaz ugyan, hogy ha a mai gazdasági, viszonyok megmaradnak, az építkezés nem lesz rentábilis és a házakból nem lehet jövedelmet várni, éppúgy, mint a mezőgazdaság sem tud profitálni, A házaknak lesznek lakói és ha lesznek is, nem fizetik meg a házbért, - De ha nem tudjuk már megakadályozni^ folytatta tovább beszéffét- ennek a központi jelzálogkibócs átó intézménynek a felállitásátyakkor meg kell valósitanunk azt: a javaslatot, amelyet Hadik János gróf tett ós amely, szerint ennek az intézménynek a vezetőségében a mezőgazdasági érdekképviseleteknek paritásos helyet kall fciztositani. Ez a javaslat természetesen nem talált tetszésre a bankok körében, amelyek kizárólag egy helyet akarnak juttatni az összes mezőgazdasági érdekeltségeknek. Ez ellen azonban felemeljük tiltakozó szavunkat, mert különben az egész mezőgazdasági hitelkérdés /folyt, köv./