Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-14 [012]

MEZŐGAZDASÁG. /AZ OMGE IBgZGATO VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. Folytat A s.2./ - A mezőgazdasági import és export államok érdekeinek összeegyez­tetésére külön t/nácskozást javasolt, s a svájci, a német és a francia, ki­küldöttek, köztük Loucheur is helyeselték a magyar állás pontot, azonban mindegyikük szükségesnek jelentette ki a védővámokat, ugy, hogy kívánságunk bejelentésén tul nem sokra jutottunk és a bizottság álláspontja továbbra is ipari irányú marad, • '• . ;.á«'g---'v ' J 4 •• - . ... Vk uct-v* - Magyarország ma az egyetlen középeurópai állam, amelyik mint mezogazdas ági exportállam áll szemben a többi államokkal, amelyek azonban mind gátolni igyekeznek a magyar exportot' és az autarchia elve alapján saját mezőgazdaságukat fejlesztik. A mezőgazdaság belföldi helyzetével foglalkozott ezután Mutschen­bacher Emil, A közgazdasági miniszter - mondotta - a parlamentben beszámolt mindazokról a bajokról, amelyeket a mezőgazdaság évek óta panaszol. Azonban a miniszter egy uj elméletet talált fel, a - • budlzmust, amely szerint, noha felsorolta a bajolat, szuggerálni igyekszik a mezőgazdákat, folyton azt hangoztatva, hogy jó dolguk van, s jól megy a soruk. A kartelproblémával fo-lalkozott ezután, Évek^óta minden kor­mány programmjóban ott szerepel az uj karteltörvény megalkotása - mondotta ­3 végül is sor kerül talán rá. A mezőgazdák nem kívánják a kártolok meg­szüntetését, s nem akarják a kárát az iparnak, s reméljük ugy lesz a törvény megszerkesztve, hogy a jogos ipari érdekeket nem érinti, Feltétlen le kell nyesni azonban a kartelek kinövéseit, nyilvános ellenőrzésre van szükség, le­hetetlenné kell tenni a mesterségesen kifejlesztett eladási rajonokat és azt is, hogy a kartelek Indokolatlanul drágíthassák az árakat. - A gazdasági életet - folytatta - fájdalmasan érintette a Jegybank kamatlábemelése. Amúgy is feszült ma a pénzpiac, s most még job­ban megdrágították a hitelkamatot. Igaz, hogy a deviza kiáramlás miatt véde­keznie kellett a jegybanknak, de a jegybank kamatláb emelése befolyásolja az egész országban a kamatláb kialakulását és a pénzintézetek máris felemelték a kamatlábat 1/2 percenttel, hoha nagyon sok intézet csak kis mértékben áll kapcsolatban a jegybankkal, A hitelkamat drágítása károsan hatott vissza a mezőgazdaságra,, Azt mondják, hogy a kamatláb emelés egy általános drágulásai folyamatnak a mtginditója, holott ez csak pénzdrágitást jelentés a pénz árá­nak az emelkedése az áruk árának a csökkenését kellene hogy előidézze, A hite­lezés megdrágítása ugyanis megszünteti az áruk visszatartását és olcsóbbodást kell előidéznie, A gazdák helyzete a pénzpiac ilyen alakulása következtében egyre nehezebb, mert hadrégxvolt a békebeli 4$~os pénz, mit szóljanak ma,ami­kor 9-10^-os pénzhez jutnak csak, sőt a vidéken még ennél is nagyobb kamatot szednek. Kitért ezután a mezőgazdasági hitelellátással kapcsolatosan a jelzálog kibocsátás koncentrációjára irányuló tervekre. Mint mondotta, harmad­szor merült már fel ez a terv, amely ugylátszik mégis megvalósul, A gazdák kez­dettől fogva ellenezték azt, hogy IruáBi & gy monopóliaatlkus intézmény kezébe kerüljön a jelzálog kibocsátás és egy bizonyos érdekcsoportnak legyen kiszól­•áltatva a magyar mezőgazdasági hitel, a pénzügyminiszter azonban ezzel a Budapesten és vidéken egyaránt az ópit kezest kivan ja előmozdítani, mert az adó­mentesség kedvezménye csak papiron marad, ha az építkezés al át Riasztására kellő hitelt nem biztosit. Igaz ugyan, hogy ha a mai gazdasági, viszonyok meg­maradnak, az építkezés nem lesz rentábilis és a házakból nem lehet jövedelmet várni, éppúgy, mint a mezőgazdaság sem tud profitálni, A házaknak lesznek lakói és ha lesznek is, nem fizetik meg a házbért, - De ha nem tudjuk már megakadályozni^ folytatta tovább be­széffét- ennek a központi jelzálogkibócs átó intézménynek a felállitásátyakkor meg kell valósitanunk azt: a javaslatot, amelyet Hadik János gróf tett ós amely, szerint ennek az intézménynek a vezetőségében a mezőgazdasági érdekkép­viseleteknek paritásos helyet kall fciztositani. Ez a javaslat természetesen nem talált tetszésre a bankok körében, amelyek kizárólag egy helyet akarnak juttatni az összes mezőgazdasági érdekeltségeknek. Ez ellen azonban felemel­jük tiltakozó szavunkat, mert különben az egész mezőgazdasági hitelkérdés /folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents