Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-13 [012]

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜNNEPI 'KÖZÜLÉST TARTOTT. Eötvös Lóránd emlékezete.-A Magyar Tudományos Akadémia vasárnap délelőtt az Akadémia disztermében tartotta meg 89,-ik ünnepi közülését, melyet Eötvös Lóránd halálának tizedik évfordulója alkalmából a világhirü nagy magyar tudós emlékezetének szentelt. Az ünnepi közgyűlésen az Akadémia három' Osztályénak tagjain kivül a tudományos világ számos kitűnősége jelent meg. Ott voltak az: Eötvös-család és rokonság tagjai, továbbá Berzeviczy Albert, Balogh'JenŐ, Herrmann Miksa, Teleki Tibor gróf, Teleki Pál gróf, Herozeg Ferenc, Lukács György, x :Wiassics Gyula, stein Aurél, Kornis Gyula, Forster Gyula báró, Szász Károly, Fináczy Ernő, Kovács Alajos, Hegedűs Lóránd Ravasz László, Ilosvay Lajos, Kozma Andor, Szabolcska Mihály, Horváth Géza, Angyal Dávid, Szily Kálmán, Négye3sy László, Császár Elemér, Pintér Jenő, Földes Béla, Bernét István, Hcór Tempis Mór, Hechler Antal, Frölich Izidor. Rados Gusztáv, Zemplén Géza, Méhely Lajos, Zimmermann Ágoston, Kaán Károxy, Csiky Ernő és még számosan. Az elnöklő Berzeviczy Albert a közgyűlés megnyitójául erre az alkalomra irt, érdekes tanulmányt olvasott fel, melynek címe: "A két Eötvös." Megnyitóját azzal kezdte, hogy a sorshatalmak tartós frigyet látszottak kötni az Akadémia és az Eötvös-bárók nemzetsége között, Poáű*- - Munkáságunknak - folytatatta - most már száz évre tehető idejebői 82 éven át előbb az egyik, majd a- másik Eötvös működése és neve szolgált javára és díszére tudós társaságunknak. Báró Eötvös Józsefet az Akadmia már 1835-ben, tehát 22 éves korában drámai és műfordítói zsengéi alapján választotta meg levelező tagjává,, Az előlegezett bizalom dúsan gyümölcsözött: pár évvel később a Karthausi megalapította Eötvös regényírói hirnevét. Már 1839-ben tiszteleti tag lett, 1855-ben másodelnökké, 1866-bar elnökké választották és az Is maradt 1871 februáriusában bekövetkezett haláláig. Halála után csak két éven át hiányzott nóvlajstromunkban az Eötvös név. 1873-ban már ismét megjelenik: viselője a nagy Eötvös József fia Lóránd, már akkor - 25 éves korában -- az e lm éteti fizika rendes tanára a budapesti, egyetemen. Atyjától örökölte az akadémia iránti szeretetet is, 1883-brendes taggá és 1889-ben elnökké választotta meg az Akadémiaijáéra Eötvös József kétségkívül egyike volt a legátfogóbb, legegyetemesebb magyar szellemnek Nagy hatású publicisztikai működése, hírneve korán helyt ad neki az első felelős magyar minisztériumban s a kezdöoő forradalom fülledt levegőjében, mi-kor minden kockán áll, higgadt megfontolást Igénylő tanügyi reformok alkotása kell megkísérelnie. - Eötvös lóránd atyjánál lelki rokona maradt nemcsak a tudomány és a munka szeretetében, hanem idealizmusában is és költői hajlama mellett, melyet tudományos munkás a ágában is megnyilatkozni látunk, elméjének csodás, elemző erejében. A tudós, kit különösen élete utolsó szakában a hir világszerte szárnyaira emelt, mindvégig magyar hazafi maradt. 0 hazája dicsőségét kereste csak a maga fáradozásai sikerében., Azttartotta, hogy 4j

ha igazi tudósok és arrö. kell, jó magyarok akarunk lenni, akkor a tudomány zászlaját oly magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határán tul is megláthassák és megadhassák neki az illő tiszteletet. Igazán diadalünnep akkor lesiz^ amikor a magyar tudomány haladását meg fogja látni és gazdagodásnak fogja tekinteni az egész világ;

7 - Ez a kettős csillagzat, melyNagmagyarország egét bevilágította, nem csökkenő fénnyel ragyog, s almi ezidőszerint megkissebbedett hazánk felett ls, mint hirdetője i nagy múltnak és vezetője egy ujabb nagyság zarándokainak. Berzeviczy megnyitóját hosszú taps követte, majd g o z m a Andor olvasta fel !

'EÖtvös Lóránd" cimü 'ünnepi költeményét. /Folyl,,.kö'.' ./