Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-10 [012]
EGY JOGHALLGATÓT ES EGY GLF^SZMERIIÖKÖT HAROlí-HAROIüí/Jl ALLAIáFOGE.. ZRA ÍTÉLTEK F/.RVIAD iJL MIATT. A budapesti királyi ítélőtábla Folknann-tanácsa ma tárgyalta a párviadal vétségével vádolt Duronelly. László joghallgató és Kalmár István gépészmérnök bánperét. A vád irat szerint Kalmár István 1927 június havában egy társa ságban megsértette Duronelly László joghallgatót/ aki emiatt segédei utóján előbb magyarázatot, majd lovagja s elégtételt kért a gépészmérnöktől. «• párbajsegéd ek könnyű ola sz kardpárbajban állapodtak meg s a felek június 27-én a Santelli vívóteremben meg is vivták a párbajt, amelynek során Kalmár István a balfülén regsebesült. A budapesti büntetotörvényszék ->uronel ly Lászlót négyszáz, Kalmár Istvánt pedig hatszáz pengó pénzbüntetésre Ítélte . A mai felebbviteli főtárgyaláson Fabo Zoltán dr. foügyeszlelyettes és a védő felszólalása után a tábla Duronell-t ós Kalmár Istvánt három-háromnapi államfogházra Ítélte ./zíOT/K. — - EGY • ÜJSAGIRÓ RAGALI.ÍAZÁSI . ÜGYE A KÚRIA ELŐTT. Szekeres Márton hirlapiró 1926 jünius 5-én a"Zalavármegye"-be dr. Réth undor zalaegerszegi rendörtanacsossal kapcsolatban cikicet irt és többek között azt állitetta, hogy Róth Andor a hivatalos hatalmát bizonyos esetekben túllépte és a cikk Írójával szemben tekintettel arra, hogy más ügyből kifolyólag sajtóperben állottak egymással, jogtalan intézkedéseket foganatosított, • Róth Andor rend ortanácsos feljelentésere az ügyészség felhatalmazásra sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége símén emelt vádat Szekeres Márton hirlapiró ellen,akit a zalaegerszegi törvényszék hár^zihönapi fogházbüntetéssel sújtott* A gyeri tábla az Ítéletet helybenha, yta s ilyen előzmények után került ma az ügy a kúria Szeöke-tanácsa elé. loyzell Kálmán dr, koronaügyészhelyettes e s Ha1a s z Géza dr. védő felszólalása tán a kúria megsemmisítette mindkét alsöbiróság Ítéletét és uj eljár. sra. utasította a zalaegerszegi törvény széket. /HOT/K ~ ————— ARD 5K -IS HATÁROZATOK A KÚRIA JO"'GYAKORI ATABAH . A királyi kúria lé"utóbb egy bűnügy kapcsán érd,k-s m°don határozta meg az újrafelvételi eljárásban az uj raf elvét el terjedelmét. A hat .rozat szerint az újrafelvételi eljárás esotében az aJ apit életűk bármely rend lkezése csak akkor változtatható rieg, ha az újrafelvételi eljárás eredmény- szerint az elit élt nem bűnös 5 , vagy enyhébben minősülő, iletve enyhébben b intet endő osolűkmőnybon bűnös, mint amllyeaxjdt cselekmény miatt az alapperben a bűnössége riegállapitttatott . Ha azonban az újrafelvételi biróság az alapit életnek a bűnösségre és minősítésre vonatkozó részét hatályában fentar ja, akkor fent art anda azx alapitélet egész terjedelme, és nincs helye a büntetés megváltoztat ,„s ának , illetve enyhítésének. A részbeni beismerés nem tekinthető enyhito körülménynek, mert ilyen enyhito körülményül csak az őszinte 'és töredelmes beismerés vehet figyelembe,-állapította meg a kúria egy legutóbb hozott határozatiban. Egy munkaügyi"ne rben a za1áb-bi módon , tiszt-zta a kúria hat-roza ta a "kényszer*' fogalmát: ^fdi}övCÍ?)íK^shmm^ fonforgus t azon az ^ alapon vitatja, hogy az alper s verézigazgató, amikor a felperes a kezelésére bizott pénzekkel nem tudott elszzzoini, bűnvádi elj.a.r megindítás zt helyezte kilátásba. A Auris negál] apitga., hogy a^kényszor" osak téves eszmetirsitas utján vonható a jeleneset körébe,, mert a nyilatkozat kényszer miatt akkor t-rzadhato meg sikerrel, ha a másik fél a nyilatkozót jog-ll-n-s fen égetéssel, szabad akaratelhat-rozusut kizáró helyz.tb- hozva, bírta rá a nyilatkozat megtételére . Az alp-r s Vezérigazgatónak az az eljárása azonban', hogy a kezelesére bizott penzekk-1 .Ríszszólni n-m tud., felperesekkel szemben bűnvádi feljelentés megtételére utalt, jogellen-s n. r; volt. A felperes ug---anis tudhatta es szabadon el is bírálhatta, hogy eljárása a pénz kezelese körül milyen vo t, hogy terh-11-e őt v; leban visszaélés, és hogy kívánatos-., ránézve, hogy a. bűnvádi feljelentés megtételét az .Alizáról való lemondással kikerülje. /RŐT/M.
