Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-10 [012]
T U D 0 M i. V. Y . • L3 ZAJLOTT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAG VÁLASZTÓ NAGYGYo LÉSE • A Magyar Tudományos Akadémia pénteken délután öt órakor tartotta ta,gválasztó gyűlését, melyen Berzeviczy Albert elnökölte A tagválasztó nagygyűlés 5 uj akadémikust választott , és pedig kettőt a II. és egyet a m. osztályba, továbbá három uj kültagot és három levelezotagot teljes jogú rendos taggá léptetett elő. Uj akadémikusok/ levelezőtagok/lettek : 3 a 1 á s Károly, a Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára, az elméleti közgazdaságtan nagyszorgalmu munkása; sok nagytérjedplmü munkán kivül szaros kisebb-nagyobb értekezést irt, melyek közül több Nőmet-és Franciaországban is .megjelent, S t a u d Lajos, ny. kúriai tanácselnök, a magyar jogirodalom régi, buzgó jeles munkása. Néhány itél te a magyar jog fejl-d-sét ls befolyásolta. Gazdag Irodalmi munkásságában főleg az ítélkezés lélektanát, a birói lelek erőforrááait, a törvénynek és az igazságnak egymáshoz való viszonyát fejteget te. Szentpótery István,a szegedi egyetem ,n az ásványtan és földtan ny. r. tanára. Munkásságának zöme a regionális kőzettan körébe tartozik. Kilenc nagyobb monografikus munkája közül három német n/elven jelent meg. Szentpótery ma Magyarországnak legszorgalmasabb és leggondosabb petrogr áfusa, A levelezői tagságból teljes jogú rendes taggá lépett elő : F i n k e y Ferenc dr. koronaügyészhelyettes, egyetemi tiszteletbeli ny. r. tanár. Husz évig volt levelezőtag. Az Akadémia egyszer a Marczibányi -, másszor a Kautz Gyula - jutalommal tüntette ki két nagyobb müvét, Megjelent negyvenhárom önálló munkája, azonkivül száznál több cikke a szakfolyóiratokban. Kómán Bálint, a M G gyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és egyetemi ny. r. tanár, levelezőtag lett 1918-ban. Eddig huszonhat önálló munkája jelent meg, legutóbb " Magyar Történet I.k., n , melyben a legújabb nyel veszeti és őstörténeti kutatás alapján nagy határozottsággal kísérelte aieg a magyarság eredetének és vándorlásénak kérdését a tudomány mai erednényoi nek megfelelően megkonstruálni. Önálló müvein kivül levelozptagsága alatt folyóiratokban harminchat cikke jelent meg és szerkeszti a " Magyar Történettudomány Kézikönyvét ". Szentpétery Imre, a Tudományegyetemen az oklevéltan és címertan ny. r. tanára. levelezőtag lett 1917-ben. Egyik legjelontőse bó müve : " Az árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke ". A munko az árpái házi oklevelek diplomatikáját teljesen uj világításba helyezi, meg állapítja az egyes oklevelek hiteles, hamisitott, vagy interpolált voltát, s ezzel hazánk árpád-kori történetéhez megbecsülhetetlen segédeszközt nyújt. Külsőtagokká választották a következőket : He is enberg Ágostont, a müncheni egyetemen a közép és uj görög filológia ny. r. tanárát, titkos kormánytanácsost; számos tuöomá nyos társaság tagja. Igen jelentékeny tudományos érdemei vannak. A magyarorsz / Folytatása következik /
