Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-02 [012]
MEGHALT VARGHA GYULA AZ AKDEMIA MÁSODELNÖKE. i Az egísz tudományos és irodalmi életünket de különösen a ^agyar Tudományos Akadémiát és a Kisfaludy Társaságot pótolhatatlan súlyos vesztess ég érte,^V a r g h a Gyula a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság másodelnöke nyugalmazott kereskedelemügyi államtitkár meghalt. A megboldogult költő és tudós húsvétkor betegedett meg tüdőgyulladásban. Rendkívüli kötelességtudása, amely egyéniségének egvik fövenása volt okozta betegségénél sulyosbbodását, mert akadémiai teendői céljából lázas állapotban is többször beutazott pusztal§vői tanyájáról s fővárosba. Állapota a legutóbbi napokban annyira válságosra fordult, hogy az egyik C6városi kórházba szállították, ahol azonban a leggondosabb orvosi kezelés sem tudta megmenteni rz életnek. Utolsó napjaiban arra kérte ismerőseit, hogy ne tegyenek ravatalára koszorút, hanoin annak költségeit adják szegényeknek. Az elhunyt irót ós tudóst 3 zombato május 4-én délután 4 órakor temetik a Magyar Tudományos Akadémia oszlop^sarno kából, ahol az Akadémia éa a Kisfaludy Társaság nevében B e r z c v i c z y Albert elnök mond gyászbeszédet, A Magyar Tudományos Akadémia a következő gyászjelentést aáta ki: 1 A Magyar Tudomáiyor Akadémia a legmélyebb fájdalommal jelenti,hogy dr. V a r g h a Gyula másodelnök, tiszteleti tag, a Kisfaludy Társaság másod elnöke és r- ndes tagja nyűg, államtitkár stb, f, hó £-an elhunyt, A gyász szer tartásra, amely az Akadémia palotájának oszlopcsarnokában folyó hó 4-én, szoir baton délután 4 órakor megy végbe, a a. Akadémia minden rendű tagjait ezennel meghívja. Budapest, 1929. május 2, Áldás emlékére 51 / MOT/B. ELŐADÁS MAGYARORSZÁG HALANDÓSÁGI VISZONYAIRÓL. A. Magyar Társadalomtudományi Társulat ma esti előadó ülésén S c hn e 1 I e r Koroly dr. egyetemi magántanár a miskolci jogakadémia tanára Magyarország halandósági visz anyairól tartott előadást. f mely a különböző államok Kifejtette, hogy a nyers kalandos ági hányados helyett a standard szá mokkái kell mérni a halandös ágot ,/kortagozódását. amely a kisgyermekek és aggok nagy létszám... mellett felszökteti & halandóság arányszámat, kiküszöböli. Ismertette Hollandia kormegoszlását s a statisztikai adatokat átértékelte Ma« avarországra vonatkozóan. Az adatok szerint Magyarország 1920-21-es különben •is magas halandós & a 21, 67. ezrelékről 23.38 ez re lékre , emelkedő tt. r Felsorolta az európai ős Európab kívüli alimok nyers valamint atértek&tt-G n^ou r , sza adatait. Legegészségesebb Ujzeland, ahol o halálozás 10CC lélekre 10.14 ezrelék, Norvégia, . .* 11.09, Dánia 11.2, Svédország 11,3, Kanada 11,51, Holland 11.70,ezrelékkel szerepel. Magyarország helyesbített halálozási aranya tehát 99 jg-kal magasabb mint Hollandia. *evés vigasz azm hogy Spanyolország, Roméni Japán és Szovjetoroszország hal andós ága a mienkknél is kedvezőtlenébe. Az ele kor szerinti vizsgálatnál megállapította, hogy főleg a csecsemőit es fcisgys*:* mekek nagy haland°sága rontja meg az összhalandOságot, Ha olyan lenne r csecsemőhalálozás, mint Ujzéienabnn, akkor az 1920-21 évek átlagaoan 50-000 csecsemő halottból 39,000 megmaradt volna. A felnőtt korban, ha helyzetunl< nem i jé, do tűrhető, A nép termtsjsetes életereje egyébkent kielégítő, jsagy ¿avu.es állott be halandósági viszonyaink terén rz 192Ö évtől kozdodoleg, ugy, hogy a nyers halálozás 21.67-rol :6.S5~ro javult, az I925-2b evekben. A javulás me egy árnyalattal nagyobb, mint a gyorsan 4mX6 Námetországbany,Csn* a tecosomő>halandó s águnk javul lassan, Ugy, hogy ma 77 >kal nagyobb cjmi csecsemő halrnriARÓpnnk a németekénél- 'M0T/1U . _ ^ x >>s
