Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1
1929-05-08 [012]
HIR E K , KARTELL ANKÉT A JOGASZEGYLET GAZDASÁG JOGI '..JNTÉZE TEBEN . A Magyar Jogászé let Gazdaság:Jegi Intézete bér© Kor ány í Erigyei, elnöklete alatt szer dán este tartotta meg kar te 1 lankát ie éls8 ülésez, H e 1 1 a 2 Farkas ar. . műegyetemi nyilvános rendes tanár "A kartell mint közgazdasági probléma" c mel tartott előadást. Az aloadó a kartellek jelenségének és klifejlődési oknak ellemzése után arra a következtetésre Jutott, hogy a kartslle] 3zükaég sek. Gazdaságpolitika) szemponthói az áraknak a kartellek által -/aló alaki tása a legfontosabb probléma,, amely már bizonyos ellenőrzést íívfa azonban állami beavatkozással az ármaximálás ra még gondéin., sem szabad, Hz után ár, K u n c z Ödön egyetemi tanár tartott előaaást "1'kartell mjr.t joga probl ma" címmel, ós az ankét elé tárta mindazokat a problémákat, melyek ; jogi állásfoglalást szükségesé teszik. Arra mutatott rá különösen, hogy mig a k teli fogalma és lényege körüli bizonytalanságot el nem Oszlatják, addig se a gazdaságpolitikus, sem a jogász, de a közvélemény sem ti d helyes állsáfo lalásra jutni a kartellnek nevezett gazdasági szervezetekkel szemben* Meg állapította, hogy a kartell a mai világban a gazdasági evolúciónak a gí zda. szükségletnek produktuma. Sorra vette a típusos jogi problémáké*., melyeket a kartell vetett felszínre és oda konkludáit, hogy a kartell-törvénye! sza zásanak Irányát megszabó elvi kérdéseknek messze kiható éa a gazdasági ele egész szövevényébe behatoló jelentősége, másrészről ki nem forrottséga az <. vatosságot legnagyobb mértékben indokolttá teszi ós így a kormánynak azt a eljárását, hogy a problémát évek óta csak tanulmányozta 4-ja ós nem lép egy sietett tervezettel a nyilvánosság elé csak helyeselni tud j a. Az ankétet május 14-én és 16-án folytatják, ani/.or a jog:; és közgáz dasági élet számos elméleti és gyakorlati szakembere szólal fel. /MOT. "3. A BUDAPESTI uGYVÉilI KOR szerdán este a budapesti. Központi Zárás bíróságot bevezetett tömegnapok reformjáról tartott ankétet,, melyen az ügymonegyor sitása érdekében felhasznólaató több ^nditványt vitattak meg- A2 ankéten ?. b á r y Géza, M o 1 d o v á n y i István j ér ásbirós ági alelnök és tbc ben konkrét indítványokat terjesztettek elő, amelyek a budapesti Központi járá biröságon mindinkább f elha ánozodó munkának gyor3 feldolgozását lesznek hivatva elősegíteni , /MOT/B AZ ERDÉLYBŐL KIÜLDÖZÖTT MAGYAROK TILTAKOZNAK ' ERDÉLY Ml Gí. 1ÁLLÁSANAK ÜNNEPLÉSE ELLEN., Tiz övvel ezelőtt ,1918« december 1 én tartották meg - a gyulafehérvári gyűlést,amelyen az erdélyi cománok nevében S£ úgynevezett tt aomán nemzeti gyüléaen^kimoadották, hogy Erdély elszakad a magyar államtól. A románok május lo~20~áig sorozatos ünnepsége cet rendezne) a a román kormány elvárja, hogy az erdélyi magyarok is résztvegyen ünnepsége ken. A Magyar Székely Egyesület szerdán este rendkívül:", ülést tartott, ame lyen határozatot hozott .Kimondta f n grdélyi magyar testvéreink at ím népségen önkéntesen nem vehetnek részt., mert rájuk nézve az Ünnepség nem öröm, hanem a fájdalom és a gyász napja, -A- 3 tíz esz teudő,iüe.' tye t a rónán uralom alatt Átszenvedtek, rájuk nézve 0 megaláztatásnak, az a Íny ómat .ásr ak ; nemzeti és emberi jogaik elkobzásának legfájdalmasabb ós leggyaszo:-?abb kor szaka volt. Meggy őz ód étiünk szerint az erdélyi román nemzet sem ülhet a* év» \ forduló napján, örömfinnepet, mert e napon észébe kell jutni:?.-', hogy e tiz / év alatt a különböző román kormányok félredobták azt a gyulafehérvér:; hatás zatot,melyben ünneplés fogadalmat tettek, heg.-, a velük együtt lakó nép ex nea I zeti jogait a román állam biztosítani fogja, és bog;, Ily módon szószegSvé tették az erdélyi rjmán nemzetet saját köményeik -z Erdély földjén velük együtt lakó többi nemzetek előtt JA ° Magyar Székely Egyesület az Erdélyből kiűzött magyarok nevében tiltakozik a sorozatos ünnepségek ellen ./iűT/B.
