Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-06 [010]

/ Eckhardt Tibor dr. nagyszabású előadása a békerevizió kilátásai- . ról. Folytatás 2. / érezte szükségét annak, hogy ezen a z igazságtalanságon változtasson. Nehéz az ut a külföld meggyőzése után a külföld akcióba való lépéséig. A revíziós j politika, nem lehet gravaminális politika, hanem konmtruktiv

/ épitő és az emberiség általános érdekeinek teljes figyelmet szehfeíc kell, hogy legyen. A trianoni béke revíziójának épen ezért ugy kell jelentkeznie, mint a legkomolyabb eszköznek a háború' veszélyének kiküszöbölésére. Előrelátó reform-t. rvezetre van szükség, amely nekünk is és a külföldnek is megmutatja, hogy mi a segitésnek a konkrét utja. A külföld tisztességes és müveit körei ehhez a programmhoz a legnagyobb jóindulattal ha j landolását lakozni. Pe egyenlőre ott tartunk, • mint ezt külföldi utaimon tapasztaltam, hogy a külföldiek azt kérdik tőlünk, mik is az önök reviziós törekvései . — A nyugati államok * politikája ma legelsősorban arra irányul, hogy kiküszöböljék egy u^'abb világháború veszedelmét. Nekünk pedig rá kell mutatnunk arra, hogy a trianoni békemüben foglalt rendelkezések mulhatat- ! lanul háborúhoz -vezetnek. És ha a hatalmak nem áldoznak munkát ennek a kérdésnek a megoldására, akkor az ujabb háború életeket és vagyonokat fog áldozatul szedni. Ezen keresztül kényszerithetünk konkrét cselekedeteket a külföldi kormányokra. És ez esetben számithatunk az'őszintén békére vágyó amerikai Egyesült Államok ós Anglia jóindulatóra is

# Pe meg kell találjunk e megértés útját az európai kontinensen előreláthatólag még hosszú ideig döntő súllyal biró Franciaországban is. Aanv*, goi • —A külföldön mindenütt azt kérdezik tőlünk, beletörődött-e Magyarország a trianoni helyzetbe? Egyöntetű válasz erre, - a nem. A násodik kérdés az, hogy mi szárraékunkháború,? Mi kifelé nem hirdethetünk hárorut, és mai helyzetünkben nem is csinálhatunk, mert attól senki " sem ijedhetne meg. És hogy mit szándékszunk csinálni, arra az a válasz, hogy a béke revízióját követeljük és a mai békeszerződés igazságtalanságainak a békés eszközökkel való orvoslását. Ha pedig háború lesz, az nem mitőlünk függ. Oly'kis tényezők vagyunk ma, hog;/ háború keletkezését magyar szempontból kizártnak tartom. Pe ha háború lesz, akkor nyilvánvalónak kell lenr.i=, hogy minket ezért az. uj háborúért semmiféle felelősség nem terhel és h«- meg is győződnénk arról, hogy valamilyen békés ut el van torlaszolva előlünk, mégis kötelesek vagyunk minden békés lehetőséget megpróbálni és ki kell aknázni a rendelkezésünkre álló békés eszközök egész skálaját,hogy bebizonyíthassuk, nem mi vagyunk a hibásak, hanem azok, akik az emberiségnek egy jelentékeny részére reá-erőszakolták az igazságtalanságukat. — Mac ponald legutóbbi beszédében rámutatott arra, .hogy az utódallamoknak fel kell hagyniok az elnyomó politikával. S ha háborúra kerül a sor, nem azokat terheli a felelősség, akik a végső eszközhöz nyúltak, hanem azokat, akik ebbe belekényszeritették. És én még az eredménytelen reviziós munkának is nagy hasznát látom abban ,hogy a felelősséget clháritja rólunk. — Északamerikában mindenki a békít hive, mert az amerikai érdekeket még egy győzelmes háború sem szolgálja annyira, mint a béke. Az angol politikának ma a bolsevizmus és a munkanélküliség veszedelme a legfőbb aggodalma jís Angliábar. minden politikai,számvetésbon rendkivül fontos tényező a háború elkerülése. Mert egy ujabb háború rsak a bols.evizmusnak nyitna tág teret az elszegényedett Európában és Angliára nézve a fagyasztó piacoknak ujabb elvesztését jelentené. -A magyar nemzet öncéluságát kell külpolitikánknak hangsúlyoznia és kötelességünk annak a hirdetése, hogy az ofrenziv szellemű^ és az általános békére veszélyes kisantant—alakulás helyébe a gmna völgyében olyan uj alakulást hezzunk létre, amely minden támadó szándék gyanújától mentes. Rá kell mutatnunk arra, hogy ogy ujabb háborús veszély fekI szik a Duna völgyébon, amely az egész európai civilizáció végromlását idéz"7 / Folytatása következik. / f — —