Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-16 [010]

MŰSOROS TEADÉLUTÁNT TARTOTT A MAGYAR. HELZETI SZÖVETSÉG NÖ'l OSZTÁLYA. A Magyar Nemzeti Szövetség Hői osztálya a régi magyar női viselet felújítása és kultiválása érdekében kedden délután műsoros teadélutánt tartó a Gellért-szálló márványtermében, amely a teljes siker jegyében í'olyt le. A teadélutánon nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, akik a márványtermet zsuf olási^megtöitötték. Ott voltak: Butfler Wrightné, az amerikai követ neje, Herrmann l^jksáné, gróf Pongráoz Jánosné, Guilleaume Arpádné, dr . Réthey Ferencné, Zulavszky Elemérné, báró Sjterényi Sándorné, Bzőgyény Györgyné, özv. Barcsay Domokosné, Nádler Ró^ertné, Simay Gyuláné, Barta Albertre, Ábrahám Dezsőné, Ambrózy Gyuláné, Lipthay-Koronghi bárónő, Adám Eva, továbbá Perényi Zsigmond báró, Zulavszky Elemér altábornagy, ábrahám Dezső volt miniszterelnök, Barytha Albert volt miniszter, Fehér Gyula államtitkár, Ambrózy Gyula, Ajtay József, Györgyi Kálmán, Nádler Róbert, Simay Gyula miniszteri tanácsos, JásZay Jenő miniszteri tanácsos és még sokar mások. Dr. Melha Armandné meleg érzéssel teli bevezetö-szavai után Kovács Károly operaénekes nagy művészettel magyar dalokat énekelt, VEI a d á r Róbert dr. zeneszerző zongorakiséretével. MajdSZ. Tompa Márta szavalómüvésznő adott elő" Kriza: „Vaclrózsék' cimű kötetéből néhány balladát és népdalt, mély érzéssel. Utána W 1 a d á r R ótert: „Délibábos rónán" és (

, Hazánk felett" óimü dalait énekelte dr. k é s z á r b s Albertné nagy míívészettel, a szerző mesteri kist rétével. Ezután Ábrahám né Rucsinszky Annié tartott nagyon érdekes és magas azinvonalu előadást a régi magyar uri viseletről: - Hazánkban a nemzeti viselet mindig két nagy csoportra oszlott; íUfikonglomerátum-szerü', tarka csopoDtra, melyet tájszólásokhoz lehetne hasonlitaWni: a népviseletekre és egy egységes jellegű, az irodalmi nyelvhez hasonló csoportra, s nemesi viseletre. - kar a honfoglalóknál is meglehetett ez a tagolás. A pásztorok viseletedéi lett a népviselet, a harcosokéból fejlődött a nemesi viselet, vagy ahogy mondani szokás, ufci viselet. A magyar nemesi viselet megőrizte formáiban a Nagy Lajos taposta utat, Gorvin Mátyás dicsőséges korszakén: át, az erdélyi fejedelmek áldozatos kulturszomjáig és küzdelméig. Nemzeti fénj kora teljében emelkedett ki a nemzetközi divatból nemességünk oivatja. A nemzeti büszkeség, a szótlan dac, a nemzet élniakarása tartotta fenn mindmáig. - Nálunk különösen a néki öltözet az, amin az olasz reneszánsz a legmélyebb nyomot hagyta. Sajnos, kevés ruha maradt fenn ebből az időből, inkább a kelengye-listák adnak leirást róluk. A török hódoltság csak a férfiak divatján hagyott ideig-óráig nyomot . A női divat osak néhány himzésformát és öltést vett át. Annál jobban küzdöttek nemzeti életünk ellen a felszabadit németek s ezzel akaratuk ellenére is elősegítették jellegzetes nemzeti sajátságaink fennmaradását, kiváltva a nemzeti dacot. A népnél más motívumok is közrejátszottak. A törökök kivonulása után a parasztság elszegényedett, kipusztult a népies nemze-ti viselet, mert a nép szegénységénél fogva csakis tel jesen magakészitette gúnyát viselt és külsőben nem akart hasonlítani sem elnyomóihoz, sem a konkurfens, betelepített idegenekhez. — Nemzetközi divat szerint mindeddig csak a városi polgárság öltözött., Egy uj rend is keletkezett Mohács óta: a főnemesség. Ennek közelebbi nexusai voltak^az udvarral ^s bór nemz-eti viseletével tüntetett Bécsben, mégis az újmódi" és az etikettjszerint alakította. Legegységesebb viseleten!: a hetvenes évek nemzeti 1ellenaülésében volt. Vezércsillagai voltak azok az igazen nagy művésznők, akik a magyar népszínművet népszerűsíteni tudták, hacsak egy kis •iros kendevei a fejükön, de annyi bájjal és méltósággal, hogy önbecsülést adtak a magyar nőknek. - Es ez a nagyszerű mozgalom, mely évszázadok harcának volt az erer menye, e lobbant, mint a szalmaláng, kert békességes nép vagyunk s ha élni hagynak, nem bántunk senkit. Láttuk, hogy révbe érkeztünk, ha sokba kerültis, de nyugtunk van. Ma itt állunk koldusszegényen, földünknek jórészét elvitte sy az árviz, de gazdagabbak egy csomó tapasztalattal-. Tüntetni kell a nemzeti / viseletünkkel ma is, mert büszkén tüntethetünk, hiszen bizonyságunk, hogy már ötszcizévvel ezelőtt is volt nemzeti kultúránk és úttörők voltunk az általános ? nüveltség torén is. QRSZÁBOS LEVÉLTÁR /Folytatás

a következik: I H-CTOI^ÍA MmU\