Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-12 [010]
AZ UT. KINT A KAI TARSADALÍ-.I JÓLÉT N"LKJLCZHETETL?IN ESZEÖZE. A Eagyar Ménrök és Epitészegyiot előadásainak során pérte-.en este Király Kálmán Székesfővárosi műszaki főtanácsos tartott érdekes előadást az Egylet Reáltanoda-utcái helyiségének dísztermében " Az ut, mint a mai társadalmi jólét nélkülözhetetlen eszköze " cimmel, nagy érdeklődés mellett. Király Kálmán előadásénak bevezetésében visszapillantást vetett az útépítés történetére az ókortól, az egyiptomi fáraók útépítésétől kezdve a kínaiak, a rómaiak utéóitő alkotásain át a középkorig, majd£ujabb korban Napóleonról emlékezett meg, mint útépítőről, aki az al' pesi utak létesi'ése körül szerzett érdemeket. A mult évszázad elején,a vasút feltalálása folytán a közúti hálózat fontossága háttérbe-szorult, ujakban azonban a gé-*-kocsiközlekedés rohamos fejlődése újból ráterelte a közfigyelmet az utépités fontosságára. A közutak rendezése ma nem osak a szakköröket, hanem a nagyközönséget is érdekli, Ez a legsürgősebb közgazdasági probléma, különösen a nagyvárosokban, ahol az autók száma napról-napra növekszik és az autóbusz-közlekedés mindjobban tért hódit. A régi utak kevés kivétellel nem alkalmasak nagyobb gépkocsiforgalom lebonyolítására, mert felü]^e/ük nem sima, igy aj-jgnmlmatik-kopást és az energia-fogyasztást növelik, Ehhez hozzájárul megjfa ne: ~: sima utakon az autóközlekedés az utasok szómára kellemetlen s a rázás a gép elhasználódását is gyorsítja. Nem kívánatos a ma már elavult makadám-rendszerü útburkolat sem, mert az autó nagy sebességénél fogva szívó hatást gyakorol az útburkolatra, az egyes ködarabok közötti homokot és homokos kavicsot kiszívja, ami által azok meglazulnak a igy nerm-csak por képződik, hanem az útburkolat rövid idő alatt tönkremegy. Ezután azt fejtegette, hogy ma már nemzetközi probléma a jó' autóutak modern kiépítése és szükségesnek mutatkozott a különböze országok utépito szakértőit időközönkint tanácskozásra összehívni s ezeken a nemzetközi kongresszusokon tanácskozzak meg a mérnökök az egyes eljár; sokat., próbaeredményeke t s azokat egymássá], közlik, egyúttal határozatokat --.óznak a legajánlatosabb eljárások tekintetében. Az utügy fontosságát m' sem mutatja jobban, min., az, hogy 19 08n az első nemzetközi utkongresszuson i áriában több mint ezerötszázán vettek részt, után a 19If~ben Brüsszelben, majd 1913-ban Londonban, 19£3-ba:j Sevillában s legutóbb. 1920-ban I liánéban voltak kongresszusok. Az előadó részletesen beszámolt ezeknek a kongresszusoknak a tapasztalatairól, különösen a milanói kongresszus eseményeiről és a nagyvárosok nyüzsgő közlekedését vázolta élénk színekkel, Részletesen ismertette a kongresszus a határozatait is, valamint azokat a szakelőadásokat, amelyek az előadáson elhangzottak a betohutak építéséről, a bitumen aszfalt-burkolatokról, majd speciel az autóutakról. amelyek kérdése a legaktuálisabb. Ezek közül részletesen beszámolt a nagyszerű olasz autóstradákrol, amelyeken át például Milánóból rövid fél- ára alatt ki lehet jutni ••• - a .gyönyörű olasz tavakhoz. Talán megérhetjük mi Is azt az idot, amikor Budapestről a mi Ealatonunkhoz ilyen nagyszeme és kényelme? ut fog vezetni. AZ olasz auto-stradák vasúti pályákhoz hasonlóan, alul-es felüljárókkal, szemaforokkai, őrházakká. 1 , és mindazokkal a műszaki felszerelésekkel el vannak látva, amelyekec az illám ilyen utakon előír , Az olasz autóútakon olyan nagy sebességet értek el, hogy a f,"z lano-0omoI ut egyébként három-orás távolságátfél órára •sokként Ezeken a műutakon autóval maximális 3ül kilométeres sebességet értek el 4 ? amely annyit jelent, hogy ezzel a sebességgel az Andrássy-uton fék-per. alainc lehetne végigrobogni* Az autóutak közlekedési szabályai hasónkotosak a vasujakóhoz Olaszországban, amelyeknek be nem tartása a pályáról vaió kitiltást vonhatja maga után. Az olasz autoutakon. az elágazásokra.! az úttest közepén fehér sáv van festve, amely a veszélyes szakaszt mutatja, ezen a szakaszon előzni / kkolytatása kö,étkezik. / , .. > n f) — / JtM'l/l XZ.
