Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-03 [010]

/Berzeviczy Albert előadása a Kisfaludy Társaságban. Folytatása.. ,• -.. —- ' Vargha Gyula rendkiviil finom metszésű hangulatos verseit a közönség lelkesen megtapsolta. Ezután Apponyi Albert gróf foglalta el az elnöki széket, miközben Berzeviczy Albert megkezdte felolvasását. A Teleki László gróf szomorú katasztrófájáról szóló tanulmány tartalma a következő: " 1860 karácsony előtt néhány nappal egy drezdai távirat hirt adott arrólj hogy az álnév alatt Drezdában tartózkodó gróf Teleki Lászlót az ottani rendőrség letartóztatta és kiszolgáltatta Ausztriának. Az eset óriási felháborodást keltett különösen Magyarországon, de mondhatni Európaszerte. A szász kormány külügyminisztere és miniszterelnöke, akkoriban ugyan^-az a báró Beust Ferdinánd volt, aki később mint osztrák miniszterelnök és kancellár az 1867-ki kiegyezésben jelentős szerepet játszott. Beust meglátogatta Telekit fogságábar és beszélt vele, áe a kiszolgáltatás mégis megtörtént. Telekit előbb Josephstadtba, azután Bécsbe vitték, s mialatt az utóbbi helyen a vizsgálat eredménytelenül folyt

/

egyszerre parancs/jött. hogy vigyék Telekit báró Vay Miklós magyar főkancellárhoz. -Legnagyobb meglepetésére azonban nem a vele jóbarátságban lévő Vayhoz, hanem a T?urgba szállították, ahol az mralkodó előtt találta magát. Az uralkodó Vay és Krenwill ,relenlétében fogadta és kijelentette, hogy bór ismeri az ellene és a monarchia ellen irányzott agitátorius eljárás át, szsb~dságát visszaadja, dc hárem kikötéssel: először, hogy a monarchiát nea hagyja el, másodszor, hogy minden külföldi összeköttetését szakítsa meg és hogy egye lőre /vorderhand/ minden politikai tevékenységtől tartózkodik. Teleki László gróf meglepetésében és zavarában mind a három feltételre ráállott és nemsokára visszatért hazájába, A két első feltételt szigorúan meg is tartotta, a harmadikat azonban tulhaladottnek tekintette magára nézve akkor, amikor az 1861-iki orsz.' ggyülés összehivatván, ő is mint a főrendiház tagja királyi meghivót kopott. Teleki nem a főrendiházban foglalta el ugyan a hely't, hanem az abonyi kerület egyhangúan nyújtott képviselői mandátumát fogadta el s az akkor megnyílt országgyűlésen az úgynevezett határ

ozati párt élére állott. Május 8-ra volt kitűzve a felirati vita ke zd e t efT D 5 ál-aaiTTc"TíeIL ott volna előterjesztenie a maga felirati javaslatát és utána a közhit szerint az elsŐ szónok gróf Teleki L'szló lett volna. Teleid László gróf azonban május 7-ről 8-rí virradó éjjel egy pisztolylövéssel öngyilkosságot követett el. Asztalán találták kidolgozott beszédét, amelyet a lapok le is közöltek és .amelybe - bár erős fHippiká t mondott a hatalom addigi működése ellen - mégis az 1848-ki törvények elismerése alapján a kiegyezés útjára lépett s De ák felirati javaslatát, melyet akkor már ismert, " fölséges szerkezetnek " mondta. eleki László gróf tjaVgikus, váratlan halála óriási megdöbbenést és részvétét keltett országszerte*', egész zarándokmenet kisérte Budapestről Szí • rákra, ahol a családi sirboltban helyezték örök nyugalomra. Teleki öngyilkosságát különböző kommentárokkal próbálták magyarázni• Sokan annak tulajdonították 'önmagával való meghasonlás át, hogy az emigráció engesztelhetetlen politikájával szakítva, a kiegyezés politikájához csatlakozott. Berzeviczy Albert felolvasása végén azt g konklúziót vonta le a különböző kombinációkból, hogy Te leki László grófot az amiatti kételyek és aggályok vitték sirba: vajon politikai tevékenységével nem került e összeütközésbe a császárnak adott szavával. A közel egy óráig tartó költői stilusban, történeti adatokbei összeállított? yután a hallgatóság, hosszasan tapsolta c

erz^viczy Alberté t. (, JA te&t/j** t*íkf O&ufy , Végül R a d o "Antal háro munkáját mutatta be.. Félolvasta az "Ócska szűr" cimü elbeszélő versét, amelyet egy népies.. 0lvasmá,n77Okat terjesztő vál lai^fc számára irt. Aa egészséges humorú, a parasztra jellemző verses elbe) széles állandó derültséget keltett. A "Virágos beit; ;imü vers, s életkép után: "Rimek a rimről" cimü költeményére került a sor, amely a magyar rimet dics öltve gördülő strófákban fájlalja" a rim és mértéknélküli úgynevezett 'JAzabadversek" divatjának terjedését. Radó felolvasását nagy tetszéssel fogódták* . Berzeviczy Albert köszönte meg a versek bemutatását, /MOT/SY.