Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-09 [010]
/Auer Pál dr, előadást tar bot t a Cobden Szövetségben * F o 1 v tatás./ s Ezt is megelőzhetnék egyes szákmákban az úgynevezett standard-szerződések. Az egységesítés lassú' tempója következtében egyezménnyel kellene szabályozni'azt, hogy a biróság.ha a felek különböző államok polgárai, melyiknek jogát alkalmazza. ;/ külföldi követelések behajtását meg kellene könnyíteni. Meg kellene szabadítani a felpereseket a perköltségbiztositék kálváriájától éppen a legfontosabb relációkban. A hágai polgári perjogi egyezmény, mely erre hivatva van, Franciaországgal szembe e békeszerződés " óta nincs érvényben, Anglia és az egyesül t ^llamok pedig sohasem csatlakoztak az egyezményhez. Nemzetközi kereskedelmi ügyekben gyakran kötik ki választott bíróságok döntését, A nem-intézményes választott bíróságok tagjai azonban rendszerint nem rend- lkeznek a hivatásos biró gyakorlatóval és jogi tudásával. Ol TT an hivatásos bírákra volna szükség, akiknek nemzetközi kereskedelmi Iligyekben állandó gyakorlatuk van, a nemzetközi jog általános érvényű elvei szerint Ítélkeznek és internaóicnális atmoszférában élvén, nem gyanúsíthatok elfogultsággal. ugarai/ Kívánatos volna, hogy a népszövetség a már létező/no zetköjsi horvén: székkel párhuzamosan - amely törvényszék tudvalévően csak államok ügyeiben ítélkezik, - nemzetközi polgári törvényszéket létesítsen, amely előtt különböző államok kereskedői közös megegyezéssel,esetleg nemzetközi egyezmén: al pján megegyezés nélkül is, pereskedhusenek. Ennek a bÍróságnak Ítelete a népszövetség minden tag-államában végrehajthatónak volna kimondandó. A külföldi követelések behajtásának megkönnyítése céljából nemz. tközi egyezményre volna szükség, melybek alapján a külföldi bíróságok Ítéletei az Öszsz s ratifikáló államokban végrehajthatók, -átmenetileg egyelőre legalább a> választott bir^ségi Ítéletek kölcsönös végrehajtását kell-ne biztosítani • Ezf utód államokkal való kv. reskedeimi forgalmunk szempontjából is nagyon kívánatos volna, /Mór/Ó. K É P Z 0 M 8 VÉ S Z E T. "~~.>;'9 IF ^ T _ÖDÖN SZOBRÁSZÉéV.'EZ ELŐADÁSA EGY UJ KULTURKÖZPORT TERVÉRŐL ÉS A I; . VESZETEK FZ LADATARŐL. A 3zinyei-Merse Társaság meghívására kedöc n este sz Iparművészeti Múzeum előadótermében M o 1 r e t Ödön szobrászművész ^megismételte mult évben tartott előadását: " Egy uj kulturközpont tervéről éa a művészetek feladatáról " címmel. J e á" z e n s z k y Sándor, a Társaság főtitkárának hővezető szavai után M o i r e t Ödön mintegy két-órás előadás keretében ismertette az általa képviselt tervet egy nagyszabású kulturközpontról, amely egy egész város terjedelmében épülne kl. Előadása első részében azt fejtegette, hogy a bölcsesség/ szeretet és segítés az igazi művészet lényege. A művészetnek tulajdonképen megváltó szerep?,van, A hármas főegység szolgálatában állana az uj kulturközpont,amely tulajdonképen a művészetek árnyékában létesülne a messzi elkér zelésben. Vetített képekkel illusztrálta M o i r e t Ödön az általa kidolgozott nagyszabású tervet, ismertette a részleteket. Az uj kulturközpont közepén nagy dóm állana és ezt venné körüí a lakóházak sora, amelyek azonban nem utcákkal, hanem terekkel volnának össze apcsolva. A lakóházakon kívüli területen volnának elhelyezve a különböze .intézmények, Igy az ifjúság nevelésére szolgáló épületek, az anyásam tkprifákálósra kikép tett int zményc-k és művészi alkotások, nemkülönben az árra rászoruló anyáknak megfelelő otthont nyújtó épületek. Külön nagy épülettömbök szolgálnák az elmúlás gondolatát és tényét. Az építményeket viziutak öveznék, termeszetesen mind - nfelé szobrok, reliefek és sürü falatké'czo fasorok emelnék a művészi hangulatot.. Egészen újszerű olgonaoIában ífat 11 '^ £-, te ™? f színházakat és zen*templomokét. A ^gj^l ^g,ti es mely elgondolások alsp;ian összeállított nagyszaoasu térvy- amint " l Moirrt oleadésfe végén kijelentette - az emberi társadalom értékeinek kitermelése _ szempontjából, de idegenforgalmi szempontból is, nagy jelentóséI gü. Az előadást széiszánu közönség hallgatta, / MOT / SY. jls"r*
