Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-06 [010]

—SURG07H GYL1LA DR, FEGYELMI ÜGYE. Műit év július 6-án a hüntetőtörvényszék Méhes-tanácsa tárgyaltába jtó utján elkövetett nemzetgyalázás- vétségével vádolt Fényes László bűnügyét. K tárgyaláson sr.m ő, sem védője nem' jelent meg és ezért az elnök a hallgatóság soraiban helyet foglaló Surguth Gyula dr. ügyvédet kérte fel, hogy lássa el Fényes vedelhet, Surgoth nem volt erre hajlandó, mire az elnök hivatalból rendelte ki védőnek, - Kát ha muszáj, akkor igen ~ jelentette ki Surgoth ós helyet foglalt a védői emelvényen, k tárgyalást ezután le is folytatták és az ügyész vádteszóde utáh Surgoth állott fel a következő védőbeszédet.mondva: - Én is azon a véleményen vagyok, amelyen a királyi ügyész ur, a cikk kinfriti a nemzetgyalázás kritériumait és a vádlott védelmére semmit sem tudok felhozni."A törvényszék ezután Fényes Lászlót bünösnekmondta ki,de büntetés t nem szabott ki. Az Ítéletben ugy az ügyész, mint a védő megnyugodtak, A főtárgyalás után Vámbéri Rusztem dr. feljelentésére megindul az eljárás ^Surgoth ellen, az ügyvédi rendtartás 68. §-ába ütköző fegyelmi vétség cimén és az ügyvédi karcara fegyelmi tanácsa Medvigy Gábor dr/elnöklete alatt ma délelőtt tárgyalta ezt az ügyet, A tanás tagjai Rerend Béla dr. Király Ferenc dr.,Glatz Erich dr. és Sztehlo Róbert dr. -voltak, Az ügyészségkénviseletében M goss K

álmán dr. királyi ügyészségi alelnök jelent .meg, a vádat Grünhut Ármin dr. kamarai ügyész képviselte, ffiig az elfoglaltsága miatt meg nem jelent Surgoth Gyujadr. ügyvédet Hojtás Ödön d r. védte. A tárgyalás megnyitása után az elnök ismertette- anemzetgyalázá3i ügy főtárgyalás ár6l felvett jegyzőkönyvet,majd pedig felolvasta Surgoth Gyulának a feljelentésre adott nyilatkozatát. Surgoth ebben azzal védekezik, hogy őt eljárásában politikai indokok nem vezették, és Fényes érdekeit egyáltalában nem sértette meg.Az egész ügyet asupán a sajtónak ..egy bizonyos része fújta fel és ő énpen akkor sértette volna meg az üg yévifcl hivatás méltóságát, ha egy ilyen tiszta tényállásu pörben mint a Fénjre3 Lászlóé is volt. Fényes László ártatlanságát hangoztatta volna, .A törvényszék in crntumatiam tárgyalta le az esetet, tehát csak tünÖ3nek mondta ki Fényest, í.e büntetést nem szabott ka rá,Ha tehát F

ényes László visszatérne Magyarországba, a tárgyalást ujb ól elölről ^kezdenék, és a vádlottnak alkalma lenne mindent előadni védelmére. Az iratck ismertetése után Hojtás Ödön dr. védőkavatkozott arra, hogy elvi érdek a bizonyítás elrendelése és kérte Méhes Ignácz d-r,,Avedio Félix. dr. és Fosta Lajos dr. törvényszéki birák kihallgatás át .Grünhut ^ Ármin dr. ügyész feleslegesnek tartván a tanuk kihallgatását, ennek me Hozásét ind itv ány ózta, A fegyelmi tanáss elutasította* a védelem' inditxAnys.it, mely után Grünhut dr. tartotta meg vádteszedét. Hivatkozott arra, >ogy Surgoth eljárásával szembehelyezkedett az ügyvédi r end tart áss ál , "amely *em engedi meg azt, hogy a védő a vádlott érdekei ellen lépjen fel. Semmikénen sem lehet feladata a védőnek, hogy a vádat támcgassa és az ügyéáznek'segítségére legyen. Hem mondja azt, hogy politikai tendencia nyilvánult volna meg Surgoth eljárásában, de vai* az, hogy nemcsak a jogászközönsgg, hanem anagyközöriség előtt is kinos feltűnést keltett a védő magatartása. Surgoth megszegte ezzel kötelességét és ezért inditványo^.ta> kogy £96 pengő pénzbirsággal sújtsák. Hojtás Ödön dr. védő fejtette ezután ki, hogy valamint a királyi ügyésztől nem lehet kívánni, hogy minden egyes esetben csak a vad. lott terhére szolaljon fel és ne állapítsa meg az esetleg fenforgó enyhítő körülményeket, ugy a védőtől mégkekéstbé lehet követelni, hogy meggyőződése ellene re beszéljen. A védőnek hivatása különösen az, hogy akkor lépjen sorompóba, amikor a büntetés kiszabásáról van 3zó. itt kell különösképen védence érdekében eljárnia. A jelenesetben azonban In ccntumat iarr. történtén a f> tárgyalás, csak bűnösnek mondták ki Fényest, Titir.tetéist azonban a törvényszék nem szabott ki rá,tehát Surgothnak az eljárása egyáltalán nem volt káros a vádlottra, nem sértette annak érdekeit, Xlj

rtehtő veit Surgoth eljárása azért is,mert hiszen o is bíró volt,a Fényes-féle cikk pedig éppen a független magyar bíróságot támadta durva szavakkal. Felmentést kért. Hosszas tanácskozás után a fegyelmitanács vétkesnek mondta ki Surgoth dr. ügyvédet a vád tekintetében és ezért őt leo pengő pénzbiráaggal sújtotta.Az indokolás szerint a védelem fogalmából azt az aksziomát,erkölcsi szabályt kell leszűrni, hogy a védő 3 oka sem vádolhat. Az ügyvédnek, különösei hatóságok előtti magatartásában különösen vigyázni kell a kar tekintélyére, Surgoth a vádbeszédet támogatva domborította ki az ott szereplő vádlott bűnösségét, ezzel a helyzetileg reámért területről idegen területre, a vád területére lépett át, és Így kötelességét megszegte. Az ilyen szerep^természetesen visszatetszést kelt még a nagynyllvánosság előtt is,ahcl az ügyvéd a szorgalommal ellátott kötelességteljesítés tudatában emelt fővel kel],hagy meg ieleh iék. fi. tüntetés kiszabásánál a fegyelmi tanács tekintetbe vette folyt.köv.