Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-06 [010]
A BIR03ÁGI VÉGREHAJTOK ÉS AZ ÜITCTEK T IJSZABÁ3A. A Magyar Törvénykezés uj száma kfzli a bírósági végrehajtók dljszatásón a v.tr.atkczó rendeleteket, az uj ügy/érti díjszabást, amely" a központi járásbíróság most lépte tett életbe, a büntetőtörvénykönyv módosítását, nyolcvan uj jogése tet s tb. A félhavcnként megjelenő folyóiratot Pongrácz Jenő dr. szerkeszti. /MOT/ T--A NYHGD I JH">Z VALÓ JOG. Érdekes döntést hozott a magyar királyi kúria Tetth tanácselnök elnöklésével. Egy. tisztviselő pert ind itott egy nagyobb budapesti vállalat ellen nyugd ijigényének megtérítése iránt. A kereset alapja az volt, btgy £ tisztviselőt a vállalat hathónappal előbb bocsájtetta el, mini a nyugdíj egyesületi alapszabályok szerint nyugdíjjogosulteégát elérte volna. A tisztviselő szerint az elbocsátás azért történt, h*gy őt a nyugdíjra való jogától elüs sék, vis zont a v állalat azt vitatta, hegy a-z elbocsátásra meg veit a 4 z ok és mmmm koránt sem azért bocsátotta el, hogy nyugdíjigényétől megftcsza*. A királyi kúria a tisztviselőt keresetével elutasította a követkéz' érdekes ind okolással: -"Nincs oly jogszabály, amely a munkaadót arra kötelezné, hogy a szolgálati viszonyt csak azért tartsa fenn, hogy az alkalmazott a nyugdíjra jegesitó id őt kitölthesse. Viszont a. szerződéses hűség és jóhiszemmel ellenkeznék, ha a munkaad ó az alkalmazottat csak azért bocsátaná el szolgálatától, hogy nyugdíjigényétől megfossza. Minthogy pedig a felperes tisztviselő a munkaadó ezen szánd ékát bizonyítani nem tudta, keresetével el kelle tt utasítani. " /M0T/-SY. -v-VAN-E MENTELMI J^GA A V AROSI BIZOTTSÁGI TAGNAK? Egy vid ékl város képviselőtestületének egyik tagja a közgyűlésen súlyos vád akkal Illette a község tiróját. A biró fölöttes hatóságához fordult panaszával és az alispán a be lügyminisztérium utján felhatalmazást adott K az ügyészségnek, hogy rágalmazás cimén hivatalból indítsák meg az eljárást rágalmazás cinén a községi tiró ellen. A képviselőtestületi tag azzal védekezett, h»gy a* községi törvény-értelmének kötelessége v«lt a, biró ténykedését megbírálni és aűckestnBn xmzj&cémkmx. mm mint törvényhatósági bizottsági tag ebben a minőségében tett kijelentéseiért felelős ségre • bírói utf*n nem vonható, őt csak a közgyűlés eln k e utasíthatja rend re, ha olyan kijelentést tesz, amely a hatóság valamelyik tagjára nézve sértő jelleggel bir. á törvényszék és a tábla nem fogadták el a képviselőtestületi tag védekezését és rágalmazás vétségében bűnösnek mondták ki. A bejelentett semmiségi panasz folytán most tárgyalta az érdekes rágalmazás! pert a király." kúria Szeöke-tanácsa. A kúria a bejelentett semmiségi panaszt elutasítva, a. bűnösséget megállapító Ítéletet hagyta helyben. Indokolásában kimondotta a kari a, hogy bár kétségtelen, hogy a képviselőtestületi tag jogosult, arra, kogy é a képviselőtestületi gyűlésen birálatot gyakoroljon, jogosnak azonban csak a tárgyilagos birálatot lehet tekinteni. Amennyiben a bírálat a tárgyi* Lag»s fcifálat határát túlhalad va becsületsértő, vagy rágalmazó kijelentéseket tartalmaz, a képviselőtestületi tag kijelentéseiért büntetőjogilag feleli A "TELIVÉ R HÉBER VÁLLALAT" KIFEJEZÉS NEM BECSÜLETSÉRTÉS, Az e gyík vidéki lapban nyilatkozat jelerrt meg, amelyben egy adótiszt az egyikhelybeli keresekdő vállalatét "telivér héber vállalatnak" nevezte. Emiatt a kitétel miatt a kereskedő sajtópert ind itott becsületsértés cinén az ad ótiszt ellen, akit a bjrósáfe a Véd alól felmentette, A p'-r. sértett mxtóitűmm kereskedő semmiségi panas'za folyiján harmadfokon a királyi kúrához került az ügy, ahcl SStomsim^ helybenhagyta a felmentő Ítéletet, azzal az indokolás a&i, hagy " teULv-ér „héber vállalat" a büntetőjébe- , gi szempontból nem te kin the t o' b e o'süle t s ér té sxek ../MOT/GY.
