Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-19 [008]
/"zabóky Alajos pénzügyi államtitkár előadást tartott a beruházk s okr ól. F o 1 y t a t á s . / amely azóta részben a közületeknek, részben a mezőgazdaságnak és'házaknak, továbbá az iparnak hosszúlejáratú hitelekben rendelkezésre álljon* — A szanálás kezdete, vagyis az 1924/25 évi költségvetés óta 192R/ 29-ig összesen 931*2 millió pengő fordíttatott állami beruházasokra. A be.uházasok azonban az ország területén ezalatt az idő alatt jóval nagyobbak voltak, mert figyelembe kell venni, hogy a fenti összegen kívül a vidéki varosok körülbelül 130 millió, a főváros körülbelül 100 millió és a vármegyék körülbelül 57 millió pengőt fektették beruházásokba. —Az állami beruházásokból 213*3 millió pengő, a népszövetségi kölcsön maradékából használtatott fel, 671'6 millió pengő pedig a bevételi többletekből és az állami költségvetés keretén belüli összegekből, továbbá a már kiadott beruházásoknak tőke-és kamat-törlesztéséből, végül 46 "3 milli. pengót abb u l az összegből, amely az inflációból visszamaradt összegek céljár,, létesített alapból állott rendelkezésre. —A kölcsönök vagy rendszeresen kamatozó kölcsönök alakjában, vagy üzletrész alakjában engedélyeztettek ós igy megfelelő kamatot hoznak, vagy peciig kamatnélküli kölcsönként bocsátottak rendelkezésre. —A beruházásokra foröitott 931*2 milliónak a megoszlása a következő volt: gazdasági célú beruházások 606'9 millió pengő, kulturális és szociális beruházások 226*5 millió pengő, egyéb éritkezési kisebb célú beruházások 97*8 millió pengő, — I. A. gazdasági célú beruházások cim alatt a következő tételek szerepelnek. A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építésére 26*5 millió, ut és hidópitési célokra 72"8 millió, ármentesítés! kölcsönökre és egyéb vizi beruházásokra 78*1 millió, mezőgazdasági termelés előmozdításéra 90*7 millió, a hiteléle- támogatását célzó beruházásokra 73 2 millió, a posta-, távirat- és távbeszélő szolgálat beruházásaira 105 millió, az Államvasutak beruházásaira 127*3 millió, az állami vas-, acél és gépgyárak beruházásaira 2*7*9 millió, a koszénbányáknak beruházásaira 2*1 millió,egyéb gazdasági célú beruházásokra 3*3 millió. —II. A kulturális és szociális célú beruházások a következő tételekből állán; k: tanyai iskolák létesítése 4B " 3 millió, egyéb kulturális beruházások 75"9 millió, közegészségügyi és nóphóléti beruházások 34*9 millió, kislakán épitósek 69"4 millió, — III. kgyéb építkezési és kisebb beruházások: hivatali, stb. épületek létesítése és tatarozása 87'8 millió, kisebb beruházások-10 millió. Ezután az előadó részletesen ismertette az összes tételeket ós minden pontnál megindokolta a beruházások szükséges voltát, majd megállapította, hogy az eddigi beruházási politika volt az egyedüli helyes. Ez a programm abban .tért el a normális körülmények között folytatható beruházási programmtol, hogy nem csupán • egyes nagy gazdasági célok megvalósítására fordítómon a beruházásra szánt összegeket, hanem arra törekedett, hogy mindig az előre meg nem állapítható szükséghez és a rendelkezésre álló összeghez képest rekonstruálta meglévő forgalmi eszközeinket és a modern teebnika vívmányainak megfelelő ujakat létesített, kulturális és szociális tévén főleg, azokat az intésmenyeket teremtette meg,, amelyek népességünk műveltsége és egészsége szempontjából halaszthatatlanok voltak; megerősítette a hiteléletet, végül különösen a mezőgazdaslagnak lehetőleg minden algában igyekezett a termelést fokozni. Ez tette lehetővé elsősorban gazöíosági életünknek normákJ sab'o mederbe való átterelödését ós a gazdasági fejlődés megindulását. Az ed.digi beruházásokká], elértük azt,, hogy meg van az alap arra, h °gy a jövő boeruhá z ásokat csekély kivétellel a gazdasági élet produktív fejlődésére, a termelés fokozására, a szállítás olcsóbbodása érdekében a forgalmi intézmények kiépítésére., á rendelkezésre álló energiáknak gazdaságosában kihasználására, fokozottabb e::port tevékenységre, stb. fordíthassuk. / Folytatása következik. / — lo
