Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-18 [008]
--- ZU EEKC'LCSI KrJRTERITZSRE CSAK AKKOR LEHET IGÉNY... /Folyt.2,kiadáshoz/ A felperesnek helyes "ugyan az az előadás a,hogy ezt a véghatarozatot a belügy miniszter megváltoztatta - sz°l az indokolás - viszont azonban az is tény, hogy a belügyminiszter a felperes fegyelrcivétségéinek megállapítása mellett pénzbüntetésre Ítélte. A sajtótörvény szerint a sértett a sajtóközlemény miatt erkölcsi kár cimén is elégtételt követelhet, amennyiben az - tekintet* tel az eset körülményei - a méltányosságnak megfelel. Elten az esetben - folytatódott az indokolás - figyelemnél arra, hogy a f Pipere ét, mint rendőrf ogalmaz ofc 4roo kilogramm tűzifa árának hiánya m att elsőfokú fegyelmi hatósága hivatalvesztésre, a belügyminiszter pedig pénzbüntetésre Ítélte, - a királyi törvényszék az erkölcsi kár megítéléséhez szükséges méltányossági okot nem lát fennforogni. A sajtónak ugyanis az a rendeltetése,hegy az egyetemes érdeket, a közérdeket szolgálja és a sajt° közé rdeket szolgál akkor,amikor a közfunkcionárius hivatali ténykedését tárgyilagosan ismerteti. Az Ítélet ellen Keresztfalvy Oszkár dr,, aki közben Szolnokon v rosi aljegyző lett, felebbezést jelentett be s igy került az ügy a királyi Ítélőtábla láng-tanácsa elé.A királyi Ítélőtábla a felek felszólalása után elutasította a bejelentett felebbezést és az elsőPiroság elutasító Ítéletét helybenhagyta. Az Ítélet indokolásában a tábla kifejtette,hogy bár a kérdéses cikknek az a kitétele, hogy Keresztfalvy Oszkár dr, rendőrf ogalmaz P fegyelmi uton elbocsátott k állásából nem felel meg teljesen a valós Ágnak,mert legfelsőbb fokon Keresztfalvy Oszkárt csak pénzbüntetéssel sújtotta a belügy miniszter, viszont a tábla azt is megállapítja, hogy a kérdéses cikk lényegileg -égis igaznak tekintendő,mert első fokon valóban hivatalvesztesre itei ték a felperes rendőrfogalmazót, később pedig a felettes, hatóság mar nem is került abba a helyzetbe,hogy állasvesztésre Ítélje, ugyanis a renccrfogm.1 mazü időközben önként kivált a rendőrség kötelékéből. Mindazok a szabálytalanságok,amelyeket a fegyelmi vizsgálat és Ítélet is megállapított ^ereszt fplvy Oszkárral szemben olyan természetűek, amelyek mellett nem volna méltányos, hogy az alpereseket vele szemben az erkölcsi kár megfizetésére kötelez ze a tábla, különösen amikor a sikkbe^ foglalt állitásak lényegileg Igaznak tekinthetők. /MOT/ M. --- EGY VOLT MINISZTÉRIUMI TISZTVISELŐ KOMMUNISTA BÚNPÖRE. Fcrray János^magántisztviselőt volt közoktatásügyi minisztériumi feszámtaná^sost 102o márciuséban zsarolás vétsége és háromrendbeli ~izyatá3 büntette miatt egy vi börtönbüntetésre ítélte el a törvényszék egyik gyorsított tariácsa s Porray ezt a tüntetését ki is teltette, A vád az volt *orray ellen,hogy IC 10 áprilisában, mint a VI. kerületi katona és munkástanács tagja a Lövöldetéri házakban a lakokat felszólította, hogy fegyvereidet szolgáltassák be a nép biztosságnak, különben a forradalmi törvényszék elé állítják Őket. A további vád az v^it ellene, hogy beszédeket tartott, amelyekben att hangoztatta hogy a tisztviselők szivvel-lélekkel üdvözlik a pro-letérdiktat urát,amelyet utolaó csepp vérükig támogatni fognak. Á tisztviselők tudatosan állanak a dík tatúra mellé, mert most már nem a kizsákmányoló kapitalista állam szolgálatában állanak és tudják, miért dolga znak. Vérükkel is meg kell védelmezni b'k a dikta túrát. Forray néhány hónappal ezelőtt újrafelvételi kérelemmel fordult a királyi törvényszékhez s ehhez az ügyészség is hozzájárult, ugy hogy a törvényszék el is rendelte az újrafelvételi főtárgyalás megtartását, k büntetőtörvényszék S Z emák-tanécsa ma tartotta meg az ügyben a főtárgyalást. - Nem érzem magam bűnösnek - védekezett £o»rray János. A vallás és közoktatásügyi minisztérium számvevőségénél mint főszámtanácsos téliesítettem annakidején szolgálatot. Tiszítvlseíőtársalm a Károlyi-forradalom alatt főbizalminak választottak meg, s ezt; az állásomat a diktatúra kitörése után is megtartottam. Később kineveztek a VI. kerületi katona és munkástanács tagé jává. 1010 áprilisában a tanács ülést tartott, amelyen megjelent Uirosik János, a népbiztosok tanácsának delegáltja. Rirosik kijelentette, hogy .fegyverkutató bizottságokat kell alakítani ;é addig senki sem mehet haza. ,amig a bizottságok a fegyverek után való házkutatásokat el nem végzik. A bizottságok megalakítása után nyomban ki kellett mennünk. Nekem teljesen passzív szerepem veit, nem szántottam fel senkit a f«ggyverek beszolgáltatására, nem tartottam házkutatást,egyszerűen mint bizottsági tag megjelentem a Lövölde-téri házakban a bizottsággal. Szemák elnök: Miért nem tért ki a megbízatás elől? - Nem tehettem,mert meg]fenyegettek,ho y forradalmi torvéra szék elé állítanak mindenkit, aki a népbiztosság parancsait nem teljesiti. . . /Folyt.köv./ Sz. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR — ^
