Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-18 [008]

F Ci V ÁR 0 S. /A KÉFZCL.L'VI'SZETI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. Folytatá s.l./ tétlát S z a m o s y - S ó s Vilmos fogja elkészíteni. Helyesléseel vette a bizottság, hogy most pr ogr amms zerüen emléktáblát f ^gnek tlhelyoz_ ni c személynévről elnevezett utcákban, amely táblák elö fogják ^dni,kiről van az utee elnevezve. A legközelebbi emléktábla a Rottenbillvr-utcába :cerül. Viczkovits Mihály halálának száz éves évfcrdülójára a bizottság elhatározta, hogy emléktáblával jelöli még a Viczkovits házat is. Ez a ház a régi Kereszt-utcában, a mai Veres Pálné-utckb.n volt és helyén a Hóképző Egyesületnek iskolája van most. Az emlék tabLt lii a r ti n e 1 1 1 Jenő készitl. Ennél a pontnál H o r v á t h karol:, sz°váteszi, hogy elismerí'jilleti az ügyosztályt a magyar múlt kultuszáért, de rá kell mutatni arra, hogy síremlék nélkül, vagy nem méltó emlékkői ellátott sírban nyugosznak igen sokan nemzeti nagyságaink közül, felemliti ezek közül Bajza Józsefet, 0 z u c z o r Gergelyt, E g r e s s y Bénit és Egresay Gábort, Le c h n e r Ödönt, E á 1 1 i k Bélát, Fosa L- jóst, F. u eln y á n s z k y ' Gyulát, U j h á z y Edét, V a c h o t Sándort, V ö r cs...arty Mihályt, stb.-t. Kéri, hogy az ügyosztály ezeknek a névsorát készíttesse le esa síremlékek felállítását esztendőkre szolo programmba vegye fel. Ugrón Gbbor helyesli ezt a javaslatot, i melyet azután a bizottság is elfogad. A bizottság ezután Kuzsinszky Eúlint fővárosi múzeumi igazgató arcképének megfestését határozza el. Az arcképet Sárkány Dezső fogja megfesteni. Hozzájárul ahhoz, hogy a Céhbeliek kérelmére -b'órösfoi Eris oh Aladár síremlékét ötezer pengő költségen felállítsa. A siremlékre zártkörű pályázatot f ogn k hirdelni. Rózsavölgyi. Gyula lpolgármester síremlékének felállítására rregszave znak tizenhatezer pengőt, a síremléket Ligeti Liklóskés ziti . Következett Vörösmarty Mihály síremlékének ügye. - Az ügyosztály előterjesztése szerint Vörösmarty Mihály sírja sincs megfelelő helyen, tzárt át kell helyezni és ugyanakkor áthelyeznék Vörösmarty feleségének, Osajághy Laurának a holttestét is, akinek finoman kidolgozott siremiéke van ugyan, de egy helyre temetnék férjével. Az orrol szóló előterjesztést megtárgyalják a fővárosi műemlékekre felügyelő bizottsággal, amely kiegészítené magát a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaiudy Társaság kiküldötteivel is .Felemlíti itt az előterjesztés: azt a tervet, hogy a. kultus zmii'isztér ium az Fgyetemi-templomban katholikus phanteont akar létesitenl és ebben a phantoonban az elsó elhelyezendők között van Vörösmarty Mihály is tervbe véve. A Vörösmarty-siremlék felállítására harmincezer pengő van felvéve. • A tárgyhoz U g r o n Gábor szólott elsőnek. Az a vélekedése, hegy Osajághy Laurát hagyják meg mostani helyén. Síremléke ug\ is megfelelő és ugy latszik a család maga sem helyezett súlyt arra, hogy együtt pihenjenek. Nehézségek is volnának, ha Csajághy Laurát is átholyeznék, mert t ekor a síremlékét vagy felállítják Vörösmar tyé mellett, de ••. kkor ez eltörpülne, vagy pedig, egy közös síremlék volna és annak a fulirata mindenképpen zavarná a Vörösmarty Mihály iránti kegyeletet. Ami a phanteont illó ti, a mai pénztelenségben ez ugy sem ma létesülne, de majd ha létesül, akkor sem volna célirányos, hogy oda az*illetók földi maradványait helyezzék el, nehéz volna a sirokat megbolygatni,nemzeti nagyjaink közül sokan nem is hazai földben nyugosznak. Felekezeti phanteon felállitása ^ pedig egészen helytelen elgondolás. \ Magyar Mjklos szintén a felekezeti phanteon ellen van, hiszen egy katholikus phanteónban sem Kossuth Lajos, sém Petőfi Sándor, sem „

x Arány János nem volnának elhelyezhetők. '> F e t r o v á c z Gyula felvilágosításul leadja, hogy nom is egy nemzeti phanteonról van szó, hanem egy egyházi jellegű intézményről, ' a katholikus nagyok irmgörökitéséről. Zichy Nándort és Frohászka Ottokárt j akarják ebben a phanteonban elhelyezni. /folyt, köv./