Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-28 [008]
A nyomozás befejezése után az ügyészség gyilkosság bűntettével vádolta meg ifjú Skribek Jánost,édesanyja ellen pedig gyilkosság bűntettében való '"ünsegéd i bünrészresség cimén emelt vádat. A fiatal gyilkos a főtárgyaláson azzal védekezett,hogy kicsi korától fogta viharos életet éltek a szülei^ napirenden voltak a szóváltások s majdnem minden nap részegen tért h« za éd csapja,aki ilyenkor súlyosan bántalmazta édesanyját és nem egyszer meg történt,hogy mindkettőjüket hideg téli éjszaka -kizavarta a lakásból. Emiatt az éldesanyja állandóan el'volt keseredve és több izben mondotta,hogy csak akkor lesz békesség, ha a fiu elteszi apját láb alól. Ez a gondolat végül megérlelődött benne és igy jutott a gyilkosság elhatározáséhoz. Özv, Skribek Jáno sné hasonlóképpen védekezett és arról panaszkodott,hogyx a férje állandó an brutálisan verte őt,de tagadta,hegy a gyilkosságot módjában lett volna me r akad ályozni. A büntet öt örvényszék Skfctbek Jánost gyilkosság büntette ciméh tizeíl négyovi fegyházra, özv. Skribek Jánosnét pedig, gyilkosság bűntettének való bűnsegéd i bünrészesség cimén tizenkétévi fegyházra"/ xw$t<xbkux itélte. A bejelentett felebbezések folytán az ügy felkerült a királyi Ítélőtábla Kállay-tanácsa elé,ahol Vargha József dr. főügyész felszólalása után a tábla ifj. Skribek János büntetését tizenkétévi fegyházra szállította le. Ozv. Skribek Jánosnét pedig szándékos emberölés bűntettében való bünsegédi bünrészesség cimén négyévi fegyházzal sújtotta. /MCT/K. HOGY LETT"A FEKETE GRÓFNŐBŐL" "FEKETE LELKŰ NÖ". kyiry Zoltán dr. törvényszéki biró előtt folyik az a zárlati pert , amelyet Lázur István iró Iiwlláterlt, mmmxíuffiáglftEisi a Phöbus FilmJ.orgalml' &s Filmkölcaönző rt. ellen. Lázár István keresetében azt panaszolja, hogy a Phöbus által forgalombahozott "Fekete grófnő" cimü film az ő regénye nyomán készült amely. még 1916-ban a Légrádi Testvérek kiadásában jelent meg. A regény és ffi^azonos tartalmú: egy lengyel grófnő kémkedéseiről szól, aki hazája javára iratokat lop az orosz hadvezetőségtől. A történet ideje mindkét esetben a vilagháboBu. A kereset szerint a azóbanlévő film szüzséjenek íróját nem sikerült kikutatni, s ezért . Lázár István-csupán a film cLméne. , "A Fekete grófnő"-re kérté a zárlat elrendelését. Anyagi ós erkölcsi kárát lo-Ih.ooo pengőben jelölte meg a felperes iró. A mai tárgyaláson a Phöbus rt. jogi képviselője a kereset elutasításit kérte. Előadta, hogy a filmet "Fekete grófnő" cl alatt hozta forgalomba de nem ímkástóÉMteöum tudott a vállalat arról, hogy ilyen cimü könyv van a könyvpiacon. Lázár István a film játszása utáni napon érintkezésbe 1 érett a vállalattal, és sérelmezte az azonos óimét, amire a Phöbus meg is változtatta a cimet "Fekete lelkű nő"-re. Egyébként tagadta az alperesi ügyvéd, nogy a film Lázár regényéből késszült vw]na.A film témáját ket berlini iró : ir.Emánuel Alfierl és Rolf Randolf irták és Németországban Leichte Kavalerie, Bécsben pedig "Ferrat" cl~en került forgalomba. A budapesti feliratokat Fodor Sándor készítette és az álbula ajánlott nyolc cimből választotta az inkri minált cimet a vállalat vezetős.ége. Lázár István jogi répvrlselője az alperesi érvelésre megjegyezte, hogy a héb oru idője alatt a legfelsőbb hadvezetőség háborús tárgyú filmre pályázatot hirdetett, s ennek e SC; y |yőztese Lázár István "Fekete gr ófnő" cimü. regénye lett. Ilyen körülmények: között könnyen lehetséges, hogy a filmtéma kiszivárgott ' — •• . A ^eres Jfelek meghallgatása után Kyiry Zoltán dr. végzésében elutasította Lázár István zárlati kérelmét, azzal az indokolással, hogy jelen^ esetben a cimbitcrlást nem leh'ffc t megállapítani, ar."ál kove^oó *, mert a Phöbus a tiltakozás után nyomban miegváltoztatt-a' a cimet "Fekete lelkű nő-"re. károsodást tehát a felperes ri;em szenvedrtt. /MOT/SY.
