Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-27 [008]
KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁS EST GYORSÍTOTT TAKÁCSBAN HOZOTT ITÉLET MIATT. Kassier Oszkár rézöntő ellen még 192o-ban osztályelleni izgatás büntette cimén bűnvádi eljárás indult meg,mert a vád szerint nemsok 1 ala kommün bukása után a Rákospalota-Ujfalu és Bucapest között közlekedő vilamoson egy csendőrrel öszszeszolallcozva azt a kijelenttst tette, ' - "Nem lesznek a c sendorök mindig i lyen nagy urak, mert vissza fognak térni a.ok az idők^ amelyek nemrég multak el. " A vád alapján az ügy egyik gyorsított tanács ele került, ahol a bizonyítási eljárás befejezése után ^assier Oszká r t jogerősen 5 évi börtönbüntetésre Ítélték. Büntetéséből 33 hónapot ki is töltött ? amikor ügyvédje, Révész József dr. uj bizonyítékai alapján perujrafelvétel! kérelmet terjesztett elő, s a kérelemnek helytadva, a büntetőtörvényszék ujbel lefolytatta a főtárgyalás t. -Az újrafelvételi főtárgyaláson a védő olyan adatokat tárt elő,hogy a bizonyitás i eljárás bei /jezése után a büntetctörvényszék Kassier Oszkárt felmentette" a vád al n l,azzal az indokol.ssal, hogy bűncselekményt a terhére nem lehet .egullapitani,mert az osztAlyelleni izgatásnál tényálladéki elem a nyilvánosság, ebben az esetben pedig a vádlott és a panaszt tévő csendőrön kivül senki sem volt jelen az inkriminált kijelentés elhangzásánál. A bejelentett felebbezések alapján a tábla elé került az ügy,ahol a törvényszék felrentő Ítéletét helybenhagytak, de a tábla már nem bűncselekmény hiányában, hanem bizonyiték hiányában mentette fel Kassier Oszkárt a véd alól azzal, hogy bűncselekmény fenforog, viszont nincs megnyugtató bizonyíték arra, hogy az egyébként büncselekmé^/t tartalmazó kijelentést a vádlott megtette . Az itéletk ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be s érdekes,hogy a vádlott javára szóló semmiségi panaszhoz a koronaügyész is csatlakozott, mert álláspontja szerint az első bíróságnak volt igaza abba^ a jogkérdésben, hogy az osztályelleni izgatás nál a nyilvánosság tényálladéki elem, A királyi kúria a semniségi panaszok elutasitásával a tábla felmentő Ítéletét jogerőre emelte, de a nyilvánosság kérdésében nem foglalt állást. A felmentő itélet után Révész József dr., mmmm Kassier Oszkár védője kártalanítási eljárást Indított a királyi kincstár ellen az ártatlanul elszenvedett 33 hónapi fogságért és ecimen 6000 pengő kártalanítási összeg megal apitásut kerté. A királyi kúria most foglalkozott a kártalanítási kérelemmel és Kvassay Gyula dr. kúriai biró előadása után a kárkövetelést alaposnak tulálta és »l az összegzerüség megal] apitása céljából elrendelte az Iratoknak az igazságügyminisztériumhoz való megküldését, A kártalanít s összegszerű megállapítása xtáx ^Sft^r-ig javaslata alapján az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik, /MOT/M. ÁLLAMI INTÉZMÉNY-E A BUDAFOKI MAGYAR KIRÁLYT FINCEGAZDASÁG? Gross Oszkár borügynök a Pester Lloyd mult év július 11-iki számában "Borértékesítés i politlka"cim alatt cikket irt, amelyben a budafoki magyar királyi ál« lami pincegazdasagot azzal vádolta meg, hogy silány borokat hoz forgalomba. A föld 'ivelésügyi minisztérium - irta Gross cikkében - az állami borpincék borai, nak kizárólagos forgalombahozatalát hívatlan kezekre bizta. Az állam zászl°jának szineiben működő vállalatnak a budafoki magyar királyi állami pincegazda ságnak élén a szakmát ü l teljesen távolxjt áll1 két ur áll. A borgazdaságnak ez kevés hasznára szolgál és az országos pincészetnek jo hirneve ezáltal nem szilárdult.A pincegazdaságnak eredetileg az volt az erkölcsi célja, hogy egy olya mintapince létesüljön, amely a borkereskedelemre és fogyasztásra követendő példa gyanánt hasson. A vállalat legértéktelenebb, aromamentes, közvetlenül a tőkéről nyert úgynevezett nóvás borokat is szállit, amelyek termelését a kormánynak be kellene tiltania. A cikk tartalma miatt felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajt 0 utján elkövetett rágalmazás vétsége cimén megindult az eljárás Gross Oszkár ellen,akit ma vont felelősségre a büntetotörvényszék Töreky-tan^csa. >, - Nem érzem magam bűnösnek - védekezett Gross Oszkár. A cikk nem az i állam s nem is a kormány, hanem a pincegazdaság egyes üzletei ellen irányul. 1 Amikor a kormány a szőlőtermelők, a borkereskedők összefognak,hogy megtalálják a módját,hogy miképpen lehetne a borfogyasztást emelni s megfelelő exportot te remteni, a pincegazdaság külön utakon jár s penetráns szagú lőrét hoz forgalom ba, En nem tudok a magyar borban élettelen árut látni, a magyar bornak meg van a maga spesiális varázsa. A külföld Magyarországot a magyar bor, a tokaji bor fogalma nélkül el sem tudja képzelni. Töreky elnök: Ön azt állítja cikkében,hogy a budafoki pincegazdaság értéktelen, novás borokat hoz forgalomba. Tudja ezt bizonyítani? Gross: Igen tudom s bizonyítani is kívánóm; Gál Jenő dr. védő terjesztette elő ezutéh a valóság bizonyitásara vo natkozo indítványt. / Folyt . köv ./ —• • • n