Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-27 [008]
KÉPZŐMŰVÉSZET . A MAGYAR LÍVÉSZET BARCELONÁBAN ÉS HOLLANDIÁBAN. A barcelonai világkiállítás rriagyar művészeti anyagát a Képzőművészeti Tanács által delegált bizottság már összeállította. Barcelonában retrospektív kiállítási anyag kerül bemutatásra, de ugy a festő, mint a szobrászművészet minden árnyalata és irány zata reprezentatív képviseletet nyer. Ezt a művészi anyagot a nagy nemzetközi kiállítási palotában állítják ki, mig a grafikai művészetnek, a szobrászatnak és a festészetnek főleg a magyar népéletre vonatkozó része a magyar kormány által külön épitett pompás kiállítási palotában nyer elhelyezést, A művészi anyag végleges elbírálása és átvétele kedden április 2.-án, délután 5 Lrakor lesz a Nemzeti Szalonban a Képzőművészeti Tanács külföldi bizottságának tartandó ülésén. A hágai és amszterdami kiállítások céljaira szánt müvek beküldési határideje április 12.-én, déli 12 órakor jár le. /I'ÍOT/B. HÍREK .' MAGYARORSZAG A FRANKFURTI IDEGENFORGALMI KONFERENCIÁN. Húsvétkor kezdődnek Frankfurtban a Nemzetközi Idegenforgalmi ős Reklámkonferencia ülései, melyre Magyarországból eddig többek között a budapesti és miskolci kereskedelmi kamarák, a Magyar Külügyi Társaság, az IBUSZ, a Budapest Fürdőváros Szövetség jelentette be részvételét. A konferencián főleg az utazás megkönnyítését és ...z idegenforgalmi és kereskedelmi propaganda egységesítését célzó kérdéseket tárgyalják. A konferencián a filmnek, rádiónak és vásároknak szerepe az idegenforgalom érdekében, mint prögrammpontok szerepelnek, A konferencia külön érdekessége, hogy egyszerűség kedwéért az elhangzott beszédeket csal< eszperantó nyelvre fordítják le./EOT/B. ---NAGYFENTEKI SZENTGELLÉRTHEGYI STAOIOJ^RÍB* A történeti multu Szent Gel lért-. hegyi kálvária megmaradt stációihoz Nagypénteken megt&rtják a stációjárást. A tabáni templomban délután négy órakor N é m e t h y Ernő káplán litániát mond s a litánia után indul el a menet. /MOT/B. SÁNDOR BEE ELŐADÁSSOROZATOT TARTOTT A SZÉKELYEK LETELEPEDÉSIRŐL.Gsikszentmihályi S á n d o r Imre rendkivül érdekes előadássorozatot trrtott a Lónyai-utcai református kollégiumban a székelyek letelepedéséről. A nagy érdeklődéssel kisért előadásában történeti kész seggel, krónikákkal és okiratokkal bizonyította a következő tételeketsA székelyek a magyar vezérek korában Magyarországnak a Királyhágón inneni részén laktak. Az elszórt telepektől eltekintve négy csoportban lehet a székelyek szállásbirtokait kijelölni; Pozsonytól északnyugatra, Baranyától délnyugatra, Biharivár körűi, Temesvár körül, kindezekét emlékek, • székely nyelvjárások és helynevek igazolják. A székelyek/különböző időpontokban telepítették le a mai székelyföldön. A hagyomány szerint Udvarhelyszék volt az anyaszék, ezt 1150.körül telepítették be, a többi székely széket 1224 ? után„ Erdélyben az első települési helyek: a mai Szászsebes, Szászkézd, Szászorbó és Medgyes környéke, A végleges megtelepedés rendkivül sajátos jogi intézmény keretében történt. Itt a telepvezetők magánbirtokhoz jutottak, a köznép ellenben csak közbirtokhoz, /falunyllja./ Ez volt az úgynevezett falul földközösség. A lakhelyváltozásokat történeti nyomok igazolják. A hallgatóság az előadások végeztével felkérte Sándor Imrét, hogy müvét nyomassa ki és tegye közkinccsé. /MOT/E. /~\
