Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-23 [008]

EGYHÁZI H I ii E K . A TISZTIKAR PROTESTÁNS TAGJAINAK MAI, UTOLSÓ NAGYHETI KOí FER. NOIÁJÁ1'.' KOVÁCS SÁNDOR EGYETEMI TANAI. ÉS MURAKCZY GYULA TARTOTTAK . LOADAST . Szombaton érkezett el harmadik és berekesztő napjához a honvédség protestáns vallású tisztjeinek nagyhétre előkészítő konferenciája, melyen R a f f a y Sándor ir. bányakerületi evangélikus püspök is ott veit. Közének után vitéz H o r k a y Béla evangélikus főlelkész olvasott Bibliát, imádkozott, majd M u r k ö z y Gyula,(kecskeméti reformátusok kiváló fiatal lelkésze tartótra meg f őeleadás át, "A megújhodott élet" elmen. Ezeket mondotta: L**- A tavasz jelentőségét tul kell emelnünk a Wirágzo barackfa és a szállongó lepke látványának szépségén. Minden nemzetnek, minden közösségnek életében szent törvény ez, kikerülhetetlen állomás, a kikelet szabálya. Amio_ ta a reformáció cltószemét belemetszették a vag-ar törzsökbe, minden uj század keserves kezdésétől egy nagyszerű lombfakadás hajtott ki. A huszadik szá zad szörnyű téllel gázolt át a mag ar erdőn és most mégis megtelik a szivünk a zal a szent sejtelemmel, hogy a magyar törénelem vagy egy hősies ópossza lesz, vagy egyetlen rövid sírfelirattá válik. A magyar katonatiszt Herczeg Ferenc-i rajza, most vesz .,k észre, maró szatíra volt,még ha maguk a lemintázott alakok is mosolyogtak rajta. A magyarság, lelkiértelemben is fegyver nélkül hajat végzete felé a világháború előtti evekben. Most látjuk csupán, hogyan vesztette el az egyház a legnagyszerűbb intelligenciát, arai :nr a templomba j ár ás egy százados gépezet zörgése volt már csupán. A nagy nemzeti katasztrófa eszméltetett rá, hogy a "csendes", háború éln'yti esztendők voltaképpen legázolták vetéseinket. íróinknak igazuk volt, amikor szigorúan láttak, de ha azt kérdeztük, milyen legyen tehát a magyar katonatiszt, a magyar élet acélgerendája, a kemény kritikusok csak nagyon bizonytalanul feleltek nekünk. Szemben állunk a multunkkal és ".égis halálos szenveuéllyel öleljük át, érezzük, hogy ezer esztendőnek vagyunk továbbzengő éneke. Ennek a nemzeti testnek minden darabja drága nekünk és csak ugy tudunk Jövőt szerezni, hogy ha az egyakaratusáp üteme végigfut minden nagynak és minden kicsinynek a testén. A magyar intelligencia felelős a falu nép. ért, a nyomorgókért, a proletariátusért, az Ő életük össze van ka> csolva a miénkkel és nem szabadulhatunk a felelősség alól. A zafirkő agyagból, az opál homokból, a gyémánt koromból van: ez az Isten üzenete, sárból formált drágakövek, halálból támadó élet, nyomorúságból fakadó dicsőség... Nagy magyar "tékozló fiuk", hajoljunk egymás kebelére bűnbánattal! Kopár erdők vagyunk, de készüljünk a tavaszra, - meghallod-e magyar katona ennek a magyar tavasznak indulását? Taubinger Rezső evangélikus főesperes, a konferencia egyházi elnöke köszönetet mondott Muraközy Gyulának beszédéért, azután pedig K c v á c s Sándor dr., a soproni evangélikus hittudományi kar professzora magyarázott Bibliát, jánus evan éliuma XVIII. részének 36-37. vermei alapján. Végül Gombos Lajos refor átus főlelkész imádkozott, majd pávai vitéz M á t y á s Sándor vezértanácsnok, a budapesti protestáns katonai egyházközség felügyelője összegezte a konferencia eredményeit és berekeszIb/tette a katonatisztek nagyheti klokészitő es télysorozatát. /kök/F.