Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-23 [008]

9 tt i '''' ' j jLtuf^tri -H IR E K. KÁLLAY TIBOR EMLÉKBESZÉD& NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁNRÓL. A Kisbirtokosok Biztosítóintézete szombaton délután Kállay Tibor elnöklete alatt együttes igazgatósági és választmányi ülést tartett, amelyen többek között résztvett T e 1 e ms z k y János ny. péhzügyminiszter, G e r g ely T odor, az Első MagyarTBiztositó Intézet ésTérkány Sándor, a Hazai Általános biztosító vezérigazgatója, Szabó Sándor, 0 s i z m adla András, É h n Kálmán és G u- tt i c z a Fereno országgyűlési képviselők, Madara s z Zsigmond, Ki N a g y Sándor, r 1 ó s^z István, J a v o ss Antal v. nemzetgyűlési képviselők és mások. Kállay Tibor elnöki megnyitó-beszédében hálásan emlékezett meg az intézet alapitójáról, Nagyatádi Szabó Istvánról, akinek egész pályafutását, eszméit, törekvéseit és a magyar nemzet jövőjének szilárd kiépitése körül szerzett érdemelt méltatta, Szabó Istvánnak a magyar közéletben nem csak szerepei voltak, de hivatása volt. A jobbágyság felszabadításának müvét akarta befejezni, hogy politikaj . tényezővé tegye a magyar társadalom leghatalmasabb és legegészségeseb rétegét.A nemzeti demokrácia volt az ő megingathatlan hitvallása, emelni akarta népét és nem leszállitaní- a felsőbbek nívóját. Az intelligenciával való összefogást hirdette, hogy élő valósággá váljék a nemzeti társadalom harmóniája. A nagyhatású és élénk éljenzéssel fogadott beszéd után Z s ó r y Barnabás gazdasági főtanácsos, az intézet vezérigazgatója beszámolt az intézet működéséről és a jövő programmját vázolta, Tele s z k y János pedig, mint az Első Magyar Általános Biztosító Intézet elnöke kérte az igazgatóságot és a választmányt, hogy ^agyatádi Szabó István nagy koncepciójú elgondolásában vezessék tovább a Kisbirtokosok Biztosító Intézetét, amelyet az Első Magyar Általános Biztosító Intézet

1 a jövőben is a legmesszebbmenő támogatásban fog részesíteni. Emlékeztette a gyűlés résztvevőit, arra., hogy az egészséges biztositó intézeteknek három elvet kell szem előtt tartaniok: megfelelő összegű biztositás! dijat kell szedni, tisz tességesen folyüsitáni kell a kárösszegeket és minél kisebb üzemi költséggel .kell dolgozni. *T" a kacs János, Korosetz János, Madarász Zsigmond, K. a n z s ó György, Karlovlts József és Á b r a h á ;n Imre felszólalása után elhatározták, hsgy Káli a y Tibor ünnepi beszédét--kinyomatják, minden ügyfélnek megküldik és jegyzőkönyvbe foglalják a mai diszgyülés felszólalásait, / MOT / B "A "CSÉ1LÖGÉPEK FEJLŐD 1-53:ÍNEK UJ IRÁNYAI" A Magyar Mérnök és Építész Egyletben szombaton este Horváth László mérnök tartott előadást n

A cséplogáj.ek fejlődésének uj irányai" cimmel. Előadásában rámutatott arra, hogy amig^a cséplőgépeknél a háború elő'tt lassú fejlődés mutatkozott, a aboru-után a megváltozott viszonyok kényszeritő hatása alatt erős fejlődés lépett fel. Egyes irányzatok a már meglévő ^épkonstrukciók alkatrészeinek tökéletesítésében keresték a fejlődés útját, mig más irányzatok, teljesen Uj, az ..e dígi tradicionális sssrkezettol eltérő konstrukciók megalkotásával dolgoztak. Ezek közül az uj konstrukciók közül a legjobban bevált S c h-l-a y e r spanyolországi német konzul újfajta cséplógéie, mig az amerikai, ^ugyneveze tt vascséplők inkább csak elméletben váltak be. Ugyancsak Amerikában készültek az aratócséplők is, amelyek mér az aratáskor kicsépelik a gabonát. Ezek a gépek általában a tömeggyártásnak köszönhetik sikerüket és a velük együttjáró segédgépeknek, amelyeknek révén a cséplőgép egymaga mindössze két embert foglalkoztat, mig a régi tipusu cséplőgép ki• 7 szolgálásához. 20-40 ember munkája szükséges. Általábanvéve azo: ban a'legur jabbtipusu cséplőgépek a legtökéletesebb munkát végzik. /MOT'/S. 1/