Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-23 [008]

M E Z 0 G A Z D A 3 Á C-. /k% OMGE IGAZGATÓVÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. Folyta t á s.l. / • - A lűagyar mezőgazdaság - mondotta - és különösen az állattenyésztés, mint a bírálóbizottság is megállapította, olyan magas fokon áll, hrgy meg kell gondolni azt, milyen állatokat hozzanak be külföldről, isak olyan tenyészállatokat szabad importálni, amelyekkel javítani lehet a magyar tehenészetek állományát. Végül megemlítette, hogy a kitüntetés nem csupán neki, hanem gazdatisztének,Gombkötő Sándornak is az érdeme./Hosszas éljenzés./ Ezühan Buday Barna gazdasági főtanácsos, az OMGE igazgatója emlékezett meg arról, hogy a kultuszminiszter a népiskolák fejlesztése érdekében a kötelező oktatást a gyermekek tizenne gyedik életévéig terjesztette ki, I. nyolcosztály/t népiskolákat 1940-ig kell kiépíteni. A magyar mezőgazdaságot is közelről érinti ez a kérdés, éppen ezért az OMGE irodalmi és tanügyi bizottsága foglalkozott a kultuszminiszter törvényjavaslatával. A bizottság határozati javaslatot terjesztett elő,amelyben többek kczött a következőket mondja: - A népiskolai oktatás fejlesztése a kulturális haladás szempontjából kivánatos lévén, helyes, ha mindazok az iskolafentartók, amelyek a nyclcosztályu népiskolára térnek át, a törvényjavaslat által tervezett állami támogatásban részesülnek. Addig is, mig a gazdasági viszonyok és az állam pénzügyeinek mérlegelésével a nyolcosztályu mindennapi iskola a me'gvalósitás kellő biztosítékai mellett kötelezővé tehető, az államnak elsősorban minden erejével oda kell hatnia, hogy a földművelő nép fiai, akik a népiskolák tanulóinak tulnyomó-részét teszik, a gazdasági boldoguláshoz szükséges ismereteket megszerezhessék s ily módon a szellemi kultúra, a földművelő nép megerősödésében szilárd gazdasági alapot nyerjen. Mindeneket megelőző feladat tehát gazdasági népiskolák szervezése és a gazdasági szaktanitóképzés megfelelő rendezése^í.°népiskolákat 13-15 éves iskolaköteleseknek, a gazdasági életviszonyokban're jlő akadályoztatások miatt, osak kis töredéke látogatja, akkor a tankötelezettség kiterjesztésétől jelentős gyakorlati sikereket nem remélhetünk. És mig a népiskolák gazdaságilag képzett tanerőkkel nem rendelkeznek, addig hiába rendeli el a törvény a népiskolákban a mezőgazdasági tárgyak tanítását, sőt hiába hajtja végre az iskoláztatási kötelezettséget is, mert alaposam. • képzett szaktanító nélkül a gazdasági oktatás nem lehet eredményes. Első és elodázhatatlan feladat arról gondoskodni, hogy a földművelő nép fiai a tankötelezettség ideje alatt a gazdasági ismereteket avatott tanítóktól,gyakorlati igényeiknek megfelelően tanulhassák. A gazdasági tanitás siekeres megoldása érdekében külön szaktanító^?és kellően felszerelt gazdasági népiskolák alkalmasak, ha azokban a vezetés ós ellenőrzés szakszerű. - A szakszerű ellenőrzés szempontjából kívánják az Apponyiféle, 1903-ban benyújtott, a gazdasági népoktatásról szóló törvényjavaslat rendelkezésének törvénybe iktatás át, mely szerint Önálló gazdasági népiskolák szakfelügyeletét a földmüvelésügyi miniszter által ezzel megbízott szaktanárok látják el, akik kötelesek a felügyeletükre bízott ínálló gazdasági iskolákban a földmüvelésügyi miniszter által kiadott rendeleteket és utasítástkat foganatosítani és erről, valamint az önálló gazdasági népiskolák körébe tartozó összes gazdasági ügyekről a földmüvelésügyi miniszternek jelentéét tenni. - Kívánják, hogy ott, ahol a kultuszminiszter önálló gazdasági iskolát nem létesit, de ahol a földmüve lésügyi miniszter által felállított téli gazdasági iskola működik, a gazdasági iskola vegye át az ismétlő iskolakö telesek gazdasági tanítását. Kívánják, hogy a földmüvelésügyi miniszter gazdasági szaktanitóképzőt létesítsen és a szaktanitóképzőt végzett néptanítók valamelyik földműves iskolánál legalább egy évig foglalkozzanak, hogy kellő gyakorlati önállósággal kerüljenek ki a népiskolába

c Az igy képzett gazdasági szaktanítók fizetési és előléptetési viszonyait megfelelően rendezzék. Kívánatosnak tartják, hogy a tanítóképzőkben a tanítójelöltek gazdasági irányú fi kiképzést nyerjenek. Szaporítsák a gazdasági tanárok létszámát, hogy a tani'/ tóképzőintézetekben a gazdasági szaktárgyakat arra képesített tanárok adi (, hassák elő. A tanítóképzőkkel szerves kapcsolatban gazdasági népiskolákat A létesítsenek, amelyekben a tanítojelöltek, mint gazdasági tanitók a helyes l^j oktatási módszert elsajátíthatják, /Folyt.köv,,/