Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-22 [008]

HÍREK*. ---VESZPEÉk VÁROS AZ IRODALOMBAN ES MŰVÉSZETBEN. A Szent István A ademia III. osztálya Kör ö s y Albin öldöklésével pénteken délu án ülést tartott amelyen Szikla y... János rí tág érdekes előadást tartott: "Veszprém város az irodalomban és'művészetben" címmel. Szlklay több évre terjedő kutatásai eredményeképen készült terjedelmes munkáját ismertette, amelyet szülőföldjéről Veszprém városáról irt. Ezzel a müvei némiképen háláját akar ja t leróni Veszprém városával szemben, amely félszázados irói jubileuma alkalmából ritka kitüntetésképen róla,az élőről utcát nevezett el. A munka ket részre oszlikiaz elsőrész -.Veszprém az irodalomban, a másodikja művészetben. Az első részben fejezetenként csoportosítja a történelmi, a föld-és néprajzi, végül a Veszpremet jellemző szépirodalmi müveket, majd külön csoportokban lexikonáriusan.főképen a várossal való összeköttetést kidomboritva, az ott született- az ott tanult, vagy működött irók, hirlapirók, és egyéb kultúrmunkások életrajzát állitja össze, majd azokét az Írókét, akik nem éltek ugyan Veszprémben, de róla, vagy veszprémi lapokban irtak. A művészeti rész feloszlik építészeti, képzőművészeti, „. . . és zeneművészeti részre. Az érdekes könyvről szóló ismertető előadásért a szépszámú közönség nevében Körösy A#bin mondott köszönetet. A felolvasó ülés után zárt ülés volt, amelyen folyóügyket tárgyaltak. /MOT/SY. GEOF HADIK JÁNOS BESZÉDE A KÉZMUIPAROSOK HE Lé ZETÉROL AZ CE SZAGOS KSZMiTVES TE ÍTÉLET MAI ÜLÉSÉN. .... Az Országos Kézművestestüket ma délután q Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében választmányi ülést tartott, amelyen a fővárosi és vidéki iparos ság jelentős számban vett részt. Megjelentek az ülésen pécs, Szombathely, Karc ag, Debrecen,,Kaposvár, Szeged, Kiskunfélegyháza és a töobi vidéki városok iparosságának képviselői, valamint P e r I a k y György országgyűlési képviselő,s z á v a y Gyula kereskedelmi és iparkamarai főtitkár, és L a j tha Rezső az OKT főtitkára* A választmányi ülésiáaz elnöklő Hadik János gróf beszéd, vezette be: - Üdvöz löm—mondotta- az ország minden részéből egybegyűlt választmányi tagokat és az Országos Kézműves testület választmányi élését ezennel megnyitom. A főtitkári jelentés részletesen beszámol arról a tevékenységről, amelyet az OKT a legutóbb eltelt negyedév alatt a kézművesiparosság érdekeben kifejtett és mindazok#|i. a kezd-menyezósekről, melyeket gazdasági és szociális Céren az iparosság érdekében tettünk. Szükségesnek tartom azonban, hogy a magam ^rés zérol a tárgysorozaton szereplő kérdésekkel kapcsolatban rámutassak néhány szempontra. - Igen jelentős kérdés az Országos Társadalombiztosító Intézet önkor ianyzati választásának ügye, mert biztosítani kell azt, hogy az °rszáges Társadalombiztosító Intézet önkormányzati szervében,az OKT-ben tömörült iparosok kellően képviselve legyenek/Ennek a kérdésnek fontosságát mindenki tisztán láthatja akkor, ha figyelemmel van azokra a panaszokra, amelyek az intézet működése ellen az iparosság soraiban felmerülnek és amelyekre nézve a velesztmánynak külön előterjesztés fog tétetni. - A magam részéről szükségesnek tartom annak megállapítását, hogy a szociális érdekeket szolgáló törvényalkotás során nem szabad odáig elmenni, hogy ezen szociális törvényekkel kapcsolatos terhek egyik, vagy másik dolgozó rétegre túlzott, vagy méltánytalan megterhelést és ezen tulmenőleg állandó zaklatást és gazdásági érdekeiknek komoly sérelmét jelenthessék. —Hasonlóképen nagy figyelmet érdemel a közszállitási szabályzat reformjának kérdése. Az iparosság hosszú évtizedek óta harcol azért, hegy a közszállitások terén megkapja azt a részt, amely számarányánál, munkájának szolidságánál és versenyképességénél fogva méltán megilleti. "Ismeretes, hogy még 1922-ben külön kereskedelemügyi miniszteri rendelet intézkedett arról, hogy a kisparosságot a közszállitások odaítélésénél támogatni kell és még az esetben is, ha ajánlata 6 %-ig terjedőleg drágább •pO is más ajánlatnál, a kisiparosnak kell juttatni a munkát. Ee a kedvezés azonif ban a gyakorlatban úgyszólván soha sem /balósult meg és a kisiparosság mai 7 \ nyomasztóan nehéz helyzetének egyik kétségtelen oka az, hogy a kisiparnak a n közszállit ás okban való megfelelő [/.részvételét szinte lehetetlenné teszi az t Q QRSZAG0S LE

VÉLTÁR I ^^3^.^2^^í{ í K szekciő