Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-21 [008]
/ P-róf Hadik János nagy beszéde a mezőgazdasági válságról és a kartellek elleni harcról. P .0 1 y t at _ á_s_. / -Előadásában rámutatott arra, hogy a magyar adórendszer az 1850-ben kiadott császári-pátensek alapján épült föl, amelyen a kiegyezés után egy kezdetleges adóreform médositott. Ez az adóreform a hozadéki^rendszeren épült fel, amely nyers bevételt veszi alapul és végzetes hibája, hogy nem tesz különbséget a kis és a nagy exisztemciák között. Az adónak pedig kétféle funkciója van. Fedezi egyrészt az állam terheit, másrészt szociálpolitikai hivatása az, hogy kiegyenlítse a nagy és kis exisztenciák között lévő ellentétet. Erre a célra a legmegfelelőbb a jövodeImiadó és a vagyonadó. A Wekorle-féle 1909-es adóreform vegyes adózás alapjain épült fal és a szociálpolitikai szempcntc|eat is magában foglalta. Ezzel szemben az 1922-es adóreform a sic volo sic jubeo elve alapján valósult meg. Nyugalommal tölthet el azonban bennünket, hogy olyan ember a vénzügyminiszte-r rünk, aki b látta azl912-es ado kudarcát és apjának a szobrára mutat. Az uj pénzügyminiszter a földadókulcs tekintetében egy javaslatával máris visszatért az 1919-iki állapotra, s a földadóval szoros összefüggésbon .van a házadó kérdése is. Az 1922-es adóreform az általános hazadét vezette be s mig iS agymagyar or'3zágon a házosztályadó 10 millió volt, ma a kis és nagyközségekben fizetett házadó összege minimálisan 13 és fél millió pengő. Az előadó felfogása szerint a 9 százalékos házadókulcs'az, amit az ország gazdasági helyzete felbir. A jövedelmiadó kérdésével foglalkozott ezután s megállapította, hogy csak az olyan adózás a megfel - ló, ahol az adóátháritás lehetséges , Kénytelen volt épen ezért a kormány a földadót leszállítani, mert ezt az adot nem lehet áthárítani és a gazdasági élet nem vette be. : Jövode Imiadó. tokintetéb; n a Wekerle-f éle javaslat 1-5 százalékig terjedő . • .• -; • r adót állapított meg, mig most 1-44 százalékig terjedő jövede Imiadót szednek. Ezt a gazdasági élet non tudja felszívni. -Az adókivetésnél - folytatta előadását -erőszakos momentumok mutatkoznak. Az adókivetést olyan tisztviselők végzik, akik a legőszontébb adóval lor. ásókat sem veszik figyelembe. Lehet agyán az adof e lszolamlási bizottságokhoz felebbezni és 90 százalék erejéig felebbeznek is, az adófelszolamlási bizottságoknak azonban az első dolguk az, hogy az aránylag kis adófizető adóját hivatalból felemelik. A kisipar,^ a-kiskereskedelem és a kisgazda érzi ennek a rendszernek legjobban a hátrányait, mert ezek könyveket nem vezetnek és nem tudnak bizonyitékokat produkálni és ezek a kérdések az adóalanyoknak a jogba vetuít. hitét.renditik meg. , -1929 március havában a legfőbb felebbezesi farum, a közigazgatási biroság még az 1926. évi adófelszólamlás frkkal van elfoglalva. Az állam késed* Imi kamatokat szed, de nem ad karmatmegtéritést a jogtalanul beszedett adók után. Helytelen, hogy a mezőgazdaságban, ahol az első két negyedbon senki sem fizet adót, nem adnak adómentességet vagy kamatmentességet a te nem fizetett adók után. Tudományos szempontból valóságos rémmesék azok , amik a hadinyereségadó, a kincstári házhaszonrészesedés, a kényszorkölcsön és a 44 percentes jövedelmiadók behajtása torén történtek. Tul vagyunk már a teljesítő képesség felső határén. Az egész ország 50 százalékos hátralékban Txan az egyenesadó befizetése terén. Még 1924ből is lényeges tételek szerepelnek az adóhátralékok közt, amiknek a kamatokkal és végrehajtási költségekkel való megfizetését az adóalanyok nem •y birják (.1. A pénzügyminiszter el is határozta, hogy kormánybiztos utján vizsgáltatja meg az egyes eseteket és eltörli az elszegényedett adóalaL ny ok " ad óh átr álék át, óva intek azonban ettől a megoldástól mindenkit,mert } ezt a paragrafust a demagógia céljaira használhatják fel. gokkal célra? vozetŐbb volna, ha azoknak "az adóhátralékát, akik az 1929. évi adójukat / Folytatása következik, /
