Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-20 [008]

A "LEHEL-KÜRTJE"LONDÁMAS NINCS TÖRTÉNETI -LATJA. Sólymossy Sándor fő^kolai tanár előadást tartott a Népraézi Társaságban. A Eagyar Néprajzi Társaság szerdán délután ffalolvasó-Űlést tartott, amelyenE u n k á c s i Bernát dr. elnökölt. Az elnök megnyitó szavai után S 0 1 y m o ss 1 Sándor főiskolai tanár felolvasást tartott"lél vezér kürt­mondája" cirim.el. Lói, vagy ismertebb néven Lehel vozér az augsburgi cent; vesztés után foglyul e-sett és mielőtt kivégezték v Ina, kürtjét kérte, hogy búcsúzóul még­egyszer megfűhassr. Azonban a kürttel a bitó előtt ülő Konrád császárt súj­totta agyon. Az egykorú krónikák és évkönyvek ezt a nagy esetet,egy császár halálát, mindenesetre feljegyezték volna, ha valóban megtörtént. A hazai Anjou-kori krónikák elbeszélése a kürt jelenetről tehát mondának, meg nem tör­tént dolognak minősithetó. Lehel kürtjelenete azonos bölcs Salamon jeruzsálemi király mondai történet.nok egy jelenetével. Salamon kürtjét már a Krisztus után IV. század­ban mint ereklyét mutogatt. k a jeruzsálemi templomban, kt ereklyéhez mondai történetek kípcsolodtak, majd teljes mondakör sarjadt ki beleié. Ennek egyik epizódja szerint mikor Salamon arról értesült, hogy hűtlenül megszökött fele­sége, Salome, egy keleti pogány király neje lett, titokban oda sereget veze­tett s a pogány főváros körüli erdőben elrejtette. Ö maga álruhában o város­ba ment, de Salome ráismert, elfogatta s már a bitón káíkarták végezni, mi­den utolsó kívánságául azt k,.rte, hogy kürtjébe fujhasson. Engedelmet kaoott rki s ekkor kertje szavával jeltadott embereinek, akik az erdőbe 1 előrohan­tak, 8 .pbgáiiy királyt kivégezték, Salamon pedig nejét rabul vi#££ haza magá­val. A monda bizánci közvetítéssel a X.-ik század után egész Európában ismertté v.'lt. Nyugaton Oberon kürtje lett belőle, a mesékben táncoltató sin. A Örök-keletieknél mint prédikácios példatörténet a nap közt is elter­jedt. A Ív. zai tuthénség Mátyás királyról beszéli ezt az jsetet. Mint ilyen, másra átruházodó monda került a keleti motívum Lehel vezér történetébe már az Árpádok alatt. Eleinte vándorénekesek terjesztették, majd a XIV. század­ban felvették a krónikák történeti szövegébe is. Az érdekes előadás utan S z e - d r e y Zsigmond tan m- tartott eloa­d Ast M l»akoda lm i kurjantások és t ánc s z ók" c immel. A XVII- .k század fel jegyzéseiből láthatjuk, hogy á lakodalmas menet vig felkiáltások" és rigmusok között ment a templomba ós jött onnan vissza a lakodalmas huzhoz. A mai lakodalmi kurjantások régiségét igazalja az a tény, kögy egyreszük megtalálható a XVII-ik századbeli kéziratos verseskönyveink e gy-egy dalába olvasztva. Szendrey Zsigmond a XlX-ik század leje óta fel­jegyzett majdnem ezer lakodalmi kurjantás motívumait vizsgálta. Nemcsak nép­elettani, hanem néplélektani szempontból is érdekesek és fontot ak ezek a la­kodalmi kurjantások, mert megtudjuk belőlük, milyennek szeretné an ép a há­zaséletet, • milyen természetűnek és jellemünek óhajtja párját. A nivos előadásért Munkácsi Bernát dr. mondott köszönetet. /MOT/CS. •

Next

/
Thumbnails
Contents