Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-05 [007]

7\r. VXREBÉLY LÁSZLÓ ORSZÁGOS KCZÉPITS3I TANÁCSOS ELŐADÁSA AZ EGYSÉGES PÁRTBAN. Dr. P e s t h y * ál ny. igazságügyminiszter ., Jrárt-elnök javaslatára az Egységes Párt elnöki tanácsa legutóbb tartett ülésén elhatározta,hogy a pártélt t kimélyitése ércekében vita-estéket rendez és közércekü előadás«» kat tart a párt klubhelyiségében. Az első előadást na délután tartotta dr. Ve r e b é 1 y László középitési tanácsos, a magyar energiagazdálkodásról, a fiunántuli villamosításról s ezzel, kapcsolatban a bánhidal ercmü jelentőségéről. A párt tagjai részéről nagy érdeklődés nyilvánult cteg, i hallgatóság" aorában a kormány tagjai közüli H e r r m a n n Miksa kereskedelmi miniszter, S c i t o v s z. k y Béla belügyminiszter, V a s s József népjóléti ós munkaüryi miniszter és W e k 6 r1 e Sándor pénzügyminiszter foglaltak helyet, ott volt A 1 m á s y Lászle, a Képviselőház elnöke, la r á n y 1 Kálmán, F> e s s e w f f y Aurél államtitkár , 3 z ti t 5 k y Alajos államtitkár és még számosan. E>r. V e r e b o 1 y László rámutatott arra, hogy nem az iparilag legfejlettebb államok azok,amelyeknél a legnagyobb a fejenkénti áramfogyasztás, ezen a téren elsősorban az -agrárállamok vezetnek. A mezőgazdaság ma már a legmesszebbmenőén villamosítva van, a takarmány keneerválásánál, a férgek ^Üs ztit ás ánál, a tojás kikél téshél, a tehenek fejesénél mír mmó nütt használjak a villamos áramot, teljesen mellékes körülmény az, hogy vízi erőmüvei történik-e az energia termelése, helytelen az a felfogás, hogy olcsó energiát csak vízi erőmüvei lehet előállítani. Nálunk például lényegesnn d^'/ágbb egységárakra vezetne ez. Magyarországnak rendkívül sürgős tejntoi vannak az energiagazdálkodás terén, A magyar munkásnak meg kell adni azt a segítséget, amit a külföldi munkás sokszorosan élvez, mert különben gazdasági téren nerrtud versenyképes lenni. Nálunk a városoknak és községeknek csak 1% százalékká él vezi a villamosítás előnyeit. Az erszág lakosság:inak csak 27 százaléka fo gyászt áramot, de ha a főváros lakosságát kikapcsoljuk, ugy az összlakosságnak csak 15 százaléka használ villamcsenergiát. Magyarországot az energia-gazdaság terén nyomorították meg legjobban a békeszerződések. háború előtt í.7 millió l

u- rő állott az erszág ren-.'.el kezesére, amit 2.9 millióra lehetett volna fokozni, olyan értekre, amely sokszorosan meghaladja jelenlegi szükségletünket. Ebből 94 százalékot elv«sztettünk, ma elméletileg is csak 174 ezer lóerő áll az országnak rendelkezésére. Országunk legjobb telepei is kezel kétszerannyi szénnel termelik a. kilowattórát, mint aztt egy mod rn centráléban termeli kell. 720 -jzer tonna szenét * használunk el,amiből 40C ezer tonnát meg lehetne takarítani. Ez a mennyiség«r a tatai szén párában számitva—10 millió pengőt jelent. Amig a külföldi crsz

;

ágck a vizie-rck gyors kiépítésével a maguk energiaprob 1/máit könnyen elintézhetik, mi korlátolt szénkészletre vagyunk utalva s nzrí^í lógnagyobt gazdaságossággal kihasználnunk. Az ésszerű energiagaz álkecás országos megszervezése váltotta ki a Punántul villamosításának tervét. Tekintettel arra, hegy a termelt energia ||égyasztás ának 51 százaléka a fővárosra és környékére esik, a főváros az országos erőmű fogyasztói közül nem hiányozhat. Az energiagazdasági szempontok ós a főváros gazdasági érdekei is amellett szolnak, hogy a főváros a szénbányamelletti erőmütői kapja a maga ellátását. A kormány szakértő-bizottságot kért fel arra, hegy a kér éssel foglalkozzék s állapitsa meg, hegy hol készüljön el ez az ercmü s miként történjék az együttműködés a fővárossal. A szakértöbi zr ttság hónapokon át tanulmáyriczta a problémát, végül is két ellen_ véleménnyel szemben azt a megcl ást ajánlotta, heg:/ a centrálét Pánhidán / épitsék fel.Tervbe volt véve Várpalota is,kizáróan műszaki szempontokból azonV ban mégis Bánhiöa mellett történt a döntés,amelynél az egyik főszempont volt | az is, hogy nem látszott kívánatosnak uj bánya nyitása akker, amikor a régiek i7 is redukált üzemmel dolgoznak. / / R

c

lytatása követke zlk. /