Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-05 [007]

RENDŐRSÉG. BETÖRTEK A HAJDÚNÁNÁSI POSTAHIVATALBA. Hajdúnánáson az éjszaka a posta­hivatal ajtaját Ismeretlen tettesek kifeszítették^ a hivatal páncélszekré­nyét feltörték és egy körülbelül 5.000 pengőt tartalmazó vaskazettát elloptak. A rendőrség a betörőket keresi./MOT/R. — ELFOGTAK A RÁKÓCZI -UTI KIRAKATFOSZTÓ • * BŰNTÁRSAT* Ismeretes, hogy né­hány nappal ezelőtt a Rákóczi-ut 12. számú házban lévő ékszerüzlet kirakatát fényes nappal kifosztották. Az egyik betörőt, Mozsdényi Lajost ül­dözés közben sikerült elfogni, társa azonban megszökött. A detektívek most elfogták Pnyacsek Márton 28: éves kertészt, aki Mozsdényi Lajossal együtt követte el a betörést. A kertész a Rákóczi-uti kirakatiosztáson kivül még 14 helyen követett el hasonló módon Mozsdényivel együtt kiraákntf eltörést. Kifosztották a Baross-utca 103. számú házban lévő, a Teleki-tér- és Er-utca sarkán lévő, a Teleki-tér 4, a Grai-utca 20; a Király-utca 100, á Kossuth Lajos-utca 11, a Népszinház-utca 41, a Baross-utca 5, a Ferenc József rak­part 1, a Horthy Miklós-ut 33, a József-körút 47, a Bérkocsis-utca 45, a József-utca 83. számú házban lévő üzleteket s a kirakatokból kb. 8.000 pengő értékű ékszert és egyéb árut loptak el. Amikor az üzletekben sokan tartózkod­tak, kis kabátban, kalap nélkül, mintha az üzlet személyzetéhez tartoznának, álkulccsal felnyitották a kirakatot s amit csak tudtak, elvittek. A lopott tárgyakat különböző zálogházakban, a lopás után nyomban elzálogosították. A lepott tárgyak a nyomozás során legnagyobbrészt megkerültek. A rendőrség Pnyacsek Mártont és Mozsdényi Lajost letar t óz tattá ./MOT'/ R, TUDOMÁNY. MEGJELENT A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY NYOLCADIK KÖTETE. 11 év előtt alakult ^ Magyarhoni Földtani Társulat kehekében az első magyar hidrológiai testület, mint a társulat hidrológiai szakosztálya. Évekig nem tudták kiadni a szakosz­tály folyóiratát a "Hidrológiai Közlönyt", mig'végre 1928-ban, hogy pótolják a 7 év hiányát, egymásután jelentették meg a köiEiöny köteteit. Az utolsó kötet az 1927-28 évfolyam most hagyta el a sajtót. A képekkel, ábrákkal illusztrált kötet első cikkét P á 1 f f y Móric Irta Schafarzik Ferencről, a hirtelen el­hunyt tudósról. Pával-Vajna Ferenc "Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros?" cimü cikkében az ország több melegforrásával foglal­kozik s végül rámutat arra a megoldásra, mely kedvelt lilágfürdővé tenné Bu­dapestet. Wcszelszk y Gyula a Hungária-forrásról ir, foglalkozik . annak múltjával és magyarázatát adja annak a jelenségnek, hogy^Jíungárla for­rás vizének hőmérséklete körülbelül 8-9 heti késedelem után hoemelkodéssel, vagy eséssel követi a levegő hőmérsékletének változáoát* Ismerteti azokat a feladatokat, melyeket a Hungária forrás igazi kibukás! helyének megkeresése céljából végrehajtani kell. M ín c ha Rezső dr. a fényintenzitásról, mint hidrológiai tényezőről ir. L i f f a Aurél dr. "Gönc és környékének hidro­lógiai viszonyai" cimü tanulmányában kimutatja, hogy hazánkban alig találunk az ismert területeken kívül olyan helyet, ahol a forrásviszonyok kedvezőbbek volnának, mint Gönc és közvetlen környékén. H ornsitzky Henrik dr. Kiskunfélegyháza alaptalajáról irt cikkében sürgeti, hogy az artézi kutak ál­landó folyatását tiltó törvényt módosítsák. Cikket irtak Ernszt Kálmán és Sümeghy József. A köfeet közleményeit német nyelvű bő Ismertetés teszi hozzá ­f érhetővé a külföldi szakvilág számára ./MOT/E . ——— G 1

Next

/
Thumbnails
Contents