Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-04 [007]
RENDŐRSÉG. ' ti ---LETARTOZTATOTT BETÖRŐ. A rendőrség elfogta Szabó Béla 21 éves napszámost, aki néhány nappal ezelőtt a Mária-utca 46.számú ház egyik lakásába az ablakon keresztül bemászott, hogy lopást kövessen el. Az őrizetbe vett tolvaj bdnlajstromának összeállítása alkalmával kiderült, hogy résben ál» kulccsal, részben zártöréssel nyolcszor követett el betöréses lopást .Többek között a Lova6_ut 2.számú hééhól 500 pengő értékű ruhaneműt, az Ybl Miklós*tér 2.számú házból ékszert, a Batthyány-tér 7.számú házból 580 pengőt és ékszert, a Ba t thyány-tér 5.számú házból ékszereket és ezüstnemüt, a Museumkörut 18.számú ház portásfülkéjéből egy rádiókészüléket és ékszert, í Tölgyfa-utca 20.számú házból 3500 pengő értékű ékszert és végül Székesfehérváron, az ottani leényintézetből 3000 pengő értékű ékszert lopott el./M^T/ BETÖRTEK EGY ALKOTMÁNY-UTCAI IRODÁBA. L i n d n e r Dánlel cég Alkotmányutca 23.számú irodahelyiségébe a pincén keresztül, falbontás utján Ismeret* len tettesek behatoltak és az irodában álló páncélkasszát megfúrták. A pénzszekrény tartalmához azonban nem tudtak hozzáférni, mert a biztonsági zár nem nyílt ki. A rendőrség a nyomozást megindította. /MOT/H. MEZŐGAZDASÁG. AZ AGRAEEKTÉKESITES VILÁGPROBLÉMÁJA. Tóth B. László, a Georgikon szerkesztője, ma este érdekes előadást tartott az Országos Széchenyi Szövetségben az agrárértékesités világproblémájáról. Előadásában részletesen váz olts-, azt a nagy harcot, amely ma világszerte folyik a felvevő piacok íaegszerzéséért. Az ipar tulszerveződésével válságba jutott a mezőgazdasági termelés is és az iparnak is legnagyobb gondja az, hogy a fogyasztókat ismét vásárlóképessé tegye. A mai gazdasági berendezkedés mellett ez a törekvés szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik .és ezért a legelső teendő az, hogy megkeressük zokat a tételeket, amelyek mértéken tul drágitják a termelést és amelyek mértéken tul drágitják az értékesítést. A mezőgazdaságnak ma álig van jövedelmező üzemága. Az agrárválság mindenütt szembeötlő, s ennek méreteiben az export- és importállamok között alig van különbség. Az egész világ mezőgazdasági termelése arra törekszik, hogy a költségek csökkentésével előmozdítsa és jövedelmezőbbé tegye az értékesítést. Ezen a téren elöl jár Amerika, ahol az uj elnök legfontosabb teendőjét az araerikai farmer kérdé9 rendezése alkotja. Az amerikai értékesítési válságot azzal akarják megoldani hogy a termékek útját a termelőtől a fogyasztóig a közvetítő kezek kizárásával minél rövidebbé tegyék. Németországban,ebben a kimondottan ipari allémban ls olyan hetalrnas erővel jelentkezik az agrár válság, hogy annak megoldása a kormány legfőbb gondját képezi. A különböző jelszavak alatt megindi- . tott akciók nem járzak sikerrel és a mechanizálás, racionalizálás után a legújabb jelszó, amellyel a német gazdák harcba indulnak: a jövedelmezőségi programra. A világ mezőgazdasága a legnagyobb érdeklődéssel kis éri azt a harcot, amely az Egyesült Államok és Argentína között van kitörőben. Az Unió ki akarja szorítani piacairól az argentin búzát, hogy ezáltal farmerei kedvezőbb árakat érjenek el. Argentína viszont arra az állásoontia helyezkedik, hogy ha állatalt n&m tudja megfelelően értékesíteni, akkor még intenzivebben foglalkozik búzatermeléssel és ezáltal az egész világpiacon olyan i laosonyre. nyomjí le« a búzaárakat, hogy a búzatermelés rentabilitását alapjaiban A támadja meg. Magyarország szempontjából ezeket a körülményeket nem szabad_ A figyelmen kivül hagyni és a magyar agrártermelést ezek szerint kell a jövő' \ben irányítani i. A főbb szempontok ennek a célnak az elérésére a következők: (piacképes termeléssel küszöböljük ki az értékesítési nehézségeket és rövii f ditsük meg az ».• ^. ; agrár termékek útját a termelőtől a fogyasztóig. A • mezőgazdaság jövedelmezóségét az ipari cikkek vámjának mérséklésével, a ka| matterhek könnyítésével és az értékesítés céltudatos megszervezésével kell j biztosítani., A magyar agrártermékek a világpiacon mindenütt megállják helyű* i ket, a minőség olyan kitűnő, hogy azzal egyetlen állam agrártermelése sem \j versenyárét* /MÖT/B.