Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-15 [007]

ÜNNEPSÉGEK A PETaFI-SZOBCR .LŐTT. Ma reggelre az egész város minden utvonala és tere lobogódiszhe öltözött és már korán reggel megkezdődött a zenekarok rezetés ével a különböző társadalmi egyesületek sa szervezetek felvonulása a Petőfi szobor elé. A keresztény társadalmi egyesületek és keresztény-szocialista alakulatok zöme a Keleti pályaudvar korul gyülekezett, ahonnan hat zenekar kisérte a menetet a Rákóczi uton és a Kossuth Lajos utcán végig. Külön zászlók alatt gyűltek egybe az egyes csoportok, melyek között ott volt a Vasutasok Nemzeti Szövetsége, A Túrán Szövetség, a ges tkö-'rnyéki Vasutas Munkásak és tisztviselők Egye sülete i, a BE3ZKAR .' leventéig valflint a BESZILÁRT keresz tény— szocialista villamos alkalmazottai^ JQ különböző fűtőházak testületei, a postás—e gyesületek tagjai, az Államvasúti Alkalmazottak Országos Egyesülete, az összes keresztényszocialista szakszervezetek) a dohánygyári alkalmazottak, az Állami Gépgyár tagjai és leventéi, a polgárvédelmi Liga, 201 Szittyák Tábora, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Hajósok Országos Egyesülete, a Városi Közüzemek Keresztényszocialista szakegyesületei és még számos kisebb-nagyobb egyesAlet, amelyek terjes rendben, a legtöbben dalárdáik kis ére tében

;

xnfn^h*--«Ji faJl. A menetet négy lovasrendor nyitotta meg, utánekmagyarruhás lányok csoportja vonult. Már az Astoriánál volt a menet eleje, ámik.cr az utolsó csoport, a Szittyák csoportja fekete zászló alatt elindult a ihleti pályaudvartól. Fél 11 órára érkeztek a Petőfi-szobor elé, ahol a rendőrség tökéletes rendben helyezte el az óriási .tömeget, melyet zsebkendólobogtatással és harsány éljenzéssel fogadtak azok, akik a Petőfi-cer kornyékén, a Piarista utcában, a Mária Valéria utcában, sőt az Erzsébet-hid vaskorlátjai mellett már a reggeli órákban elhelyezkedtek. Fél 11 órakor kezdődött az nnepség a Petőfi- s zobor , l&'-H, amelynek talapzatára a főváros hatalmas koszorút helyezett s amely körül valósággal Zászlóerdő keletkezett, amint az egyes felvon ló csoportok megérkeztek. Az ünnepség a Himnuszszal kezdődött, amelyet a dalk^-örök énekeitek, majd F a 1 1 e r István volt miniszter állott a szobor talapzatára és mondott ünnepi beszédet: - A történelem vérfolyam, amely a hajdan homályából gred, - Sokszor megárad, de soha ki nem apad, - mondta Petofi.^flyen vérfolyam a magyar nemzet történelme is, amely folytonos harcokkal van tele, • harccal a kereszténységért és a szabadságért. Egyik eszméért sem sajnáltuk a vért. A Rigómezőn, Budán, Egerben, Szigetvárnál a kereszténységért folytak döntő csaták s Tjfc'köly,' Bocskay, Rákóczi, Kossuth és Petőik' szabadságért folytatott utjain ugyancsak vérrózsák szegélyezik. - S mindezért jól meghálált nekünk a Nyugat. Szétdarabolták országunkat, özvegyek, árvák soha ja egyesül a. dolgozni kívánók es kenyeret nem találók jajjávai. .Ha azt kérdik tőlünk, hogy mit fogadunk el ezért, kijelentjük, hogy mindent. Ha azt kérdik^mivel elégszünk meg, azt válaszoljuk; t semmivel jkeve sebbe \ mint, amit elraboltak tőlünk. —A magyar természet ugyan a stuamot szereti, de elfogadunk minden talp'••alattnyi rögöt a mai szük határokon kivül, mert ezzel is közelebb jutunk az ellenség szivéhez és minden talpalattnyi, uj rögtől uj darab kenyér függ. tündén város, minden falu, folyó, hegy és mező ujabb szabadságot jelent a nemzet számára és boldogulást testvéreinknek. De rajtunk" elsősorban csak a saját munkánk és a saját vérünk segit. Dolgozzuüc tehát áajá-. magunkért, és hazánk történelmi nagyságának visszaállítás .ért. Az ünnepi megnyitó után a tömeg a dalárdákkal együtt énekelte a magyar Fiszekegyet, majd B e ke Károly feketeselyem apródruhában sz avalta el Petőfi nemzeti dalát. T o b 1 e r János országgyűlési képviselő beszéd . következett ezu- Trianon bilincsei között - mondotta- ugy nézünk a szabadság szent ? eszméje felé, mint az Alföld né e nézi a délibábot. Nézi^de talán soha. el k nem éri- A Mohi pusztán,Mohácsnál, Aradnál, a Kárpátokban és az Isonzónál 3 egyaránt a szabadságért harcoltunk és kérdem, vájjon az-e a szabadság, a/ melyben most élünk? • j f | Folyta

tása következik:/