Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-15 [007]

ÜNNEPSÉGEK A PETaFI-SZOBCR .LŐTT. Ma reggelre az egész város minden utvonala és tere lobogódiszhe öl­tözött és már korán reggel megkezdődött a zenekarok rezetés ével a különböző társadalmi egyesületek sa szervezetek felvonulása a Petőfi szobor elé. A keresztény társadalmi egyesületek és keresztény-szocialista alakulatok zöme a Keleti pályaudvar korul gyülekezett, ahonnan hat zenekar kisérte a menetet a Rákóczi uton és a Kossuth Lajos utcán végig. Külön zászlók alatt gyűltek egybe az egyes csoportok, melyek között ott volt a Vasutasok Nemzeti Szövetsége, A Túrán Szövetség, a ges tkö-'rnyéki Vasutas Munkásak és tisztviselők Egye sülete i, a BE3ZKAR .' leventéig valflint a BESZILÁRT keresz tény— szocialista villamos alkalmazottai^ JQ különböző fű­tőházak testületei, a postás—e gyesületek tagjai, az Államvasúti Alkalmazot­tak Országos Egyesülete, az összes keresztényszocialista szakszervezetek) a dohánygyári alkalmazottak, az Állami Gépgyár tagjai és leventéi, a polgár­védelmi Liga, 201 Szittyák Tábora, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Ha­jósok Országos Egyesülete, a Városi Közüzemek Keresztényszocialista szak­egyesületei és még számos kisebb-nagyobb egyesAlet, amelyek terjes rendben, a legtöbben dalárdáik kis ére tében ; xnfn^h*--«Ji faJl. A menetet négy lovasrendor nyitotta meg, utánekmagyarruhás lányok csoportja vonult. Már az Astoriánál volt a menet eleje, ámik.cr az utolsó csoport, a Szittyák csoportja fekete zászló alatt elindult a ihleti pálya­udvartól. Fél 11 órára érkeztek a Petőfi-szobor elé, ahol a rendőrség tö­kéletes rendben helyezte el az óriási .tömeget, melyet zsebkendólobogtatás­sal és harsány éljenzéssel fogadtak azok, akik a Petőfi-cer kornyékén, a Piarista utcában, a Mária Valéria utcában, sőt az Erzsébet-hid vaskorlát­jai mellett már a reggeli órákban elhelyezkedtek. Fél 11 órakor kezdődött az nnepség a Petőfi- s zobor , l&'-H, amely­nek talapzatára a főváros hatalmas koszorút helyezett s amely körül való­sággal Zászlóerdő keletkezett, amint az egyes felvon ló csoportok megér­keztek. Az ünnepség a Himnuszszal kezdődött, amelyet a dalk^-örök énekeitek, majd F a 1 1 e r István volt miniszter állott a szobor talapzatára és mon­dott ünnepi beszédet: - A történelem vérfolyam, amely a hajdan homályából gred, - Sokszor megárad, de soha ki nem apad, - mondta Petofi.^flyen vérfo­lyam a magyar nemzet történelme is, amely folytonos harcokkal van tele, • harccal a kereszténységért és a szabadságért. Egyik eszméért sem sajnáltuk a vért. A Rigómezőn, Budán, Egerben, Szigetvárnál a kereszténységért foly­tak döntő csaták s Tjfc'köly,' Bocskay, Rákóczi, Kossuth és Petőik' szabadság­ért folytatott utjain ugyancsak vérrózsák szegélyezik. - S mindezért jól meghálált nekünk a Nyugat. Szétdarabolták orszá­gunkat, özvegyek, árvák soha ja egyesül a. dolgozni kívánók es kenyeret nem találók jajjávai. .Ha azt kérdik tőlünk, hogy mit fogadunk el ezért, kije­lentjük, hogy mindent. Ha azt kérdik^mivel elégszünk meg, azt válaszoljuk; ­t semmivel jkeve sebbe \ mint, amit elraboltak tőlünk. —A magyar természet ugyan a stuamot szereti, de elfogadunk minden talp­'••alattnyi rögöt a mai szük határokon kivül, mert ezzel is közelebb jutunk az ellenség szivéhez és minden talpalattnyi, uj rögtől uj darab kenyér függ. tündén város, minden falu, folyó, hegy és mező ujabb szabadságot je­lent a nemzet számára és boldogulást testvéreinknek. De rajtunk" elsősorban csak a saját munkánk és a saját vérünk segit. Dolgozzuüc tehát áajá-. ma­gunkért, és hazánk történelmi nagyságának visszaállítás .ért. Az ünnepi megnyitó után a tömeg a dalárdákkal együtt énekelte a ma­gyar Fiszekegyet, majd B e ke Károly feketeselyem apródruhában sz avalta el Petőfi nemzeti dalát. T o b 1 e r János országgyűlési képviselő beszéd . következett ezu­- Trianon bilincsei között - mondotta- ugy nézünk a szabadság szent ? eszméje felé, mint az Alföld né e nézi a délibábot. Nézi^de talán soha. el k nem éri- A Mohi pusztán,Mohácsnál, Aradnál, a Kárpátokban és az Isonzónál 3 egyaránt a szabadságért harcoltunk és kérdem, vájjon az-e a szabadság, a­/ melyben most élünk? • j f | Folyta tása következik:/

Next

/
Thumbnails
Contents