Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-13 [007]

ELŐADÁS BESSENYEI IRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL. - A phiíologial társaság felolvasó-ülése. A Philologiai Társaság szerdán délután felolvasó ülést tartott, amelyen Neme t h y Géza dr. egyetemi tanár elnökölt. Az íílés első felolvasója M oravcsik Gyula dr. egyetemi magántanár volt, aki " Charos a bizánci költészetben " cimmel értekezett. M o r a v c s i k dr, előadásában két, eddig ismeretion költemény alapján, amelyeket olaszországi tanulmányút ja.alkalmával római-görög kéziratokban fedezett fel, kimutatta, hogy Oharos, a bizánci és az újgörög költészetben szereplő halál-alak egyrészt az antik görög mithologia hasonló alakjainak vonásait eg:/esiti magában, másrészt azonban közeli rokonságot mutat a középkori haláltánc-költészet " Mors "-ával. Felemiitette az előadó azt is, hogy a nyugati halálköltészet hatása az újgörög néodalok egyes motívumaiban is fellelhető. A második felolvasó B e 1 o h o r s z k y Ferenc volt, aki "Bessenyei és a Filozófus" cimü értekezesében azt bizonygatta, nogy a Filozófus Bessenyeinek eredeti vigjátéka, A külső és belső bizonyítékok a Petz edeontól érido régi vélemény fentartasát lehetetlenné teszik. A Filozófus ti- • pasa a kor irodalmában különféle változatokban jelenik meg,' de Bessenyei egyikből sem merit anyagot, nem vesz át jellemeket, pusztán a filozófus tipusa ragadja meg és ezt alakit ja ki sajátos lelkülo tév.. 1. Bessenyei egyik korábbi, 1771-ből eredő monkájában, a Galant levelek-ben megjelenik ugyanez a tipus és magától adódik a feltevés, hogy Bessenyei ebből a levélregényéből alakit ja ki Párméniót. Élemének körülményeiben, írói es emberi egyéni- . ségében főhőséhez hasonló vonásokat találunk, irodalmi ir ánT

zatossága^ a nemzeti pedagógiai célzat a darab keletkezését végkép megfejti-: párméniohoz formálja a többi szereplő- Is, hogy ezzel a mű célzatosságát méginkább kiemelje. A kor irodalmi életéből, Bessenyei választékos egyéniségéből a darab k.-letkozését kikövetkeztetve: megállapítható, hogy a Filozófus Bessenyeinek eredeti alkotása. Mindkét előadásért N é m e. t h y elnök mondott a Társaság nevében köszönetet. /MOT/E. JEAN GIRAUDOUX " SIEGFRIED'.' CIMÜ DARABJÁT A BUDAPSTI NEMZETI SZÍNEZZ 10 BEMUTATJA. AURÉLIEN 3AUVAEE0T TANÁR ELŐADÁST TARTOTT A MAGYAR-FRANCIA IRODALMI TÁRSASÁGBAN JEAN GIRAUDOUX FRANCIA IRŐ IRODALMI MU SKÁSbAGÁRÓL. A Magyar Franciairodaini Társaság Pékár Gyula elnökiésével szerdán délután előadó-ülést tartott, amelyen de V i e n n e- francia követ vezetésével a budapesti francia követség • • tisztviselői és Í budapesti francia kolónia csaknem minden tagja megjelent. Az Ülésen A u r é 1 i e n Sau'vageot tanár tartott előa-^ dást Jean G i r a ót d o u x francia iró pályájáról és irodalmi munkásságáról. Az előadó különösen a kiváló francia drámairó Siegfried cimü színmüvét méltatta, amely a francia színpadokon hatalmas sikert aratott és amelyet rövidesen a budapesti Nemzeti Szinház is beír vitat . A színdarabban a nemet és a francia hazafias szélien és földszeretet ütközik össze- egymással, és végül a főhős alakjában a francia szülőföld szeretete győzedelmeskedik. A darab meséje szerint egy francia katona a harctéren megsebesül és elveszeti emlékezötehetségét."A katona felgyógyul sebeiből és németté lesz. Németországban Pagyemberré válik, d< amikor egy esemény folytán visszatér öntudata és megtudja', hogy ő a francia fold szülöttje, elhagyja Németországot, otthagy állást, rangot, vagyont és dicsőséget és visszatér szülőföldjére, Franciaországba, ahol csak a kis-kutyaja várja. A darabot a francia szinházi közönség nagy tetszéssel fogadta és Giraudoux ma egyike a legjelentékenyebb fiatal francia Íróknak. Aurélian Savageot tanár.előadása tová bi részében ismertette Giraudoux pályafutását és az előadóülés közönsége tapssal jutalmazta az éri fcékü-s előadást. /MOT/B.