Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-11 [007]

/ Fellner Frigyes egyetemi tanár tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának ülésén. Folyt a* t ás./ A belső, lelki cselekvésnek is van sajátos hatása; a tárgyi jellegű elhatározás, amely mintegy belső tettnek nevezhető. Majd a cselekvő szellem struktúráját és egyes típusait mutatta be az előadó. Kiemelte a cselekvőnek a tudással és a művésszel szemben a világtól való nagyobb függését. Innen magyarázható acélos, gyors, mindig tettrekész, realisztikus és zárkózott mivolta. Megkülönböztette az elsősorban önmagára épitő kormányzó és a főleg másokba éritő diplomata típust. Végül a minden tökéletes cselekvést meghatározó, alapvető gyakorlat ti kategóriákat tette vizsgálat tárgyává. Ilyenek például: a biztosság, a célszerűség, a célegység és a következetesség, amely mind az emberi cselekvésekben, mind a természetben megnyilvánuló törvényszerűség lényegei Az érdekes előadást a világos, szép és magyaröö stílüá tette könnyen hozzáférhetővé. Mindkét előadásért G s á n k i Dezső akadémiai osztályelnök mondott köszönetet. / MOT / Ei ADY VILÁOTSZE!iLELETÉRÓL TAá-TOTT ELŐADÁST DÉNES LAJOS FŐIGAZGATÓ. P é n e s Lajos dr. tankerületi főigazgató ma délután a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségében előadást tartott Ady világs zemléletér01. — A költészet és a világszemlélet - mondotta - szoros összefüggésben varr egymással. De amig a világszemléletből nagyon könnyen meg lehet magyarázni a költő költészetét, addig a költeményből, amely virága egy költa lelkének, rendkívül nehéz rekonstruálni azt a talajt, amelyből ezek a virágok nőttek. Ady világnézetét hiven visszaadni igen nehéz. Az ő felfogása nagyon eltérő volt attól a generációétól, amelyben élt. - Az Ady előtti korban az emberek életmódja egyszerű és zavartalan volt. A gazdasági élet 3levenedésével azonban a városi elet kezdett mindjobban átalakulni. FejlJdött a kultúra, az ipar és kereskedelem, vasutak épültek és könnyebbé vált az egyes országok között a közlekedés. Nálunk nagyon sokan felismerték a társadalom elmaradottá ágat, de ez a felismerés nem birt avval a hajtóerővel, amit várni lehetett tőle. Ennek a különös 1 elyzetnek azonban mégis voit egy nagy hatása, tudniillik mindinkább fölismerték a helyzet tarthatatlanságát. Erre az időre esnek a legnagyobb társadalmi megmozdulások. Ebben az átmeneti korban lépett fel Ady Endre. — Az volt tehát az a szellemi milliő, amelyből Ady költészete táplálkozott. Ady a Szilágyságból bukkant fel, onnan, ahol a nyugodt Alföld találkozik a forrongó Erdéllyel. Az ő költészetében egyesült' az Alföld nyugodt, csendes élete Erdély forrongó, heves vérével, —Voltak Ády Endre világszemléletében egyéni elemek is. Ady világnézetében egy nagy uralkodó jellemvonást találunk, hogy a világban minden materialis elemen kivül egy fontosat lát, az életet. Az siet az, 'ami van, ami a világ lényegét teszi. —Ady Parisban rendkívül elmélyedt Nietsche olvasásába. Nietsche ugy képzelte a világot, hogy a sok ember azért van a világon, hogy a maga jelentéktelenségeibol egy zsenit, egy felsőbbrendű embert teremtsen. A világ nem a milliókért van, hanem ezért az egyért. Nem az egy van a milliókért, hanem a milliók az egyért. Erkölcsi szempontból ennek a felsőbbrendű embernek az életakarása a törvény. —Mikor Ady a csendes Szilágyságból a nagyv—áros forgatagába / került, ugy érezte, hogy a lába még szülőföldjén van, de már a törzse kiemelV kedik a köznapiságból és a felhők között jár."És ez adta meg világnézetéit nek különös jellegét. Ady iz ig-vórig arisztokrata volc, meg volt benne az t / Folytatása következik. /