Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-07 [007]

/ A Háztulajdonosok Országos Szőve tségoYházadó-nientess égről. Folytatás./ A Háztulajdonosok Országos Szövetségének igazgatósága megbizta dr. Németh Béla elnököt; intézzen felhívást a háztulajdonosoldioz, hogy a postásokat és kézbesítőket kivétel nélkül ingyen szállíttassák fel a lifteken, továbbá engedjék meg a betegek szállítását is. Végül elhatározta az igazgatóság, hogy a lakásrendeletnek helyreállítási szakasza tárgyában, továbbá a vidéki városok kérdésében, valamint a lakáskérdés végleges rendezése érdekében sürgős előterjesztéssel fordul a népjóléti miniszterhez. /MOT/ B. HELTAI JENŐ ELŐADÁST TARTOTT A COBFEN-SZÖVETSÉGBEN A KÖNYVRŐL ÉS A SZÍNHÁZRÓL. A Cobdon Szövetség szemináriumában csütörtökön este nagyszámú hallgatóság előtt He 1 t a i Jenő tartott előadást " Könyv és szinház " c imma1. - Hosszú Írói pályám alatt - mondatta Holtai Jenő - sokszor hallott m, hogy nekünk, Íróknak van a legjobb dolgunk, mert csak papír és ceruza kell a munkánkhoz, mühelyünk a kávéház s nincs szükségünk tanoncra, segédre. Sokan próbálták az iróh jövedelmét ugy kiszámítani, hogy ha'egy •iOV.. 11 ért 50 pengőt kap az Író, akkor egy hónapban 1.500 pengőt keres, pedig ezenkívül könyvet, darabot és filnsjbonáriumot is irhát, "sőt ha meghal, diszsirhelyet is kap. Hát ez nincs igy, mondotta Heltai JenÖ. Ez a felfogás: budapesti nép-babona. Az Írónak azelőtt ser: volt semmije, most sincsen se amije. Heltai Jenő ezután előadása keretében a hallgatóság állandó derültsége közben egy mesét mondott el arról az Íróról, aki elhatározta, hogy pompói pusztulásáról nagy történeti regényt ir, amelyben párhuzamot von Pompéi pusztulása és Szodoma és Gomoiiü pusztul's a között, majd a regény végén azt a következtetést vonja le, hogy a mai világnak is el kell pusztulnia. Az Író elmegy a kiadóhoz, hogy könyve megírása"előtt pénzt kérjen. A kiadó azonban elküldi azzal, hogy a mai idők nem alkalmasak történeti regények lanszirozására, sokká] jobb, ha az Író valami könnyű szerhlmi történetet ir meg. Az Író ezután elhatározza, hogy témáját drámiban dolgozza fel. Elmegy te iát a színigazgatóhoz, attól is pénzt akár kérni, amig a drámán dolgozik. A színigazgató is azzal küldi el, hogy a történelmi drámának ma nincs közönsége, de megbízást ad az Írónak arra, hogy Írjon vala.nl könnyű, vidám szerelmi játékot s azt majd előadja. Az iró ekkor azt határozza el, hogy filmseonárium formájában dolgozza fel a témáját, de sajnos, most már nincs kihez elmennie, mert Magyarországon nincsen filmgyártás. A téma tehát épagy olvesi a-, mint Molnár Ferenc egyik nagyszerű krokinósének témája: a nagy regényből kétsoros versike lesz. Heltai Jenő ezután pár szóvá"' ' •'intette a mai színházi és irodalmi viszonyokat. A vállalkozón, kiadok és ... • = színigazgatók egyaránt nem mernek hinni az uj, ismeretlen Íróban, a..: hiszik, hogy az uj is haszonnal j írhat. Inkíbb régit hoznak ós erre szivesen is ráfizetnek, mert az legalább megszokott, Heltai Jenő előadásit a közönség, amelynek soraiban társadalmi és / irodalmi életünk több kiválósága is/yolt, mindvégig élénk derültséggel kiV serte, az"előadás befejeztekor pedig lelkes ovációkban részesítette az | illusztris előadót. /MOk/ S. •1 jJfJm*-