Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-07 [007]
EGYHÁZI HÍREK. KAPI PELPÖK ELÍADASA AZ IFJÚSÁGI EGYESÜLETEK VEZETŐKÉPZŐ TANFOLYAMÁN. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége /KIE/ nagyszabású ifjúsági vezetőképző tanfolyamot rendezett oz evangélikus egyetemes egyház Üllői-uti székházának imatermében. A tanfolyamon mintegy kétszáz fiatalember vett részt, minden vidékéről* az országn k, diákok, iparos és gazdalegények, Igen sok lelkész, tanító, tanár és a társadalom legkülönbözőbb osztályainak tagjai. A tanfolyamot Tö. Itéssy Zoltán és D o b o s Károly országos titkárok rendezték meg és T ó t h Miklós dr. királyi kúriai biro, a KIE nemzeti bizottságának elnöke mondott bevezető beszédet. Az előadók közül Forgács Gyula sárospataki református, lelkész "Bibliás ifjúsági munka fontossága g agyar oroz ágon" cimmel', S c h'o 1 t z uszkár dr. ny .kincstári jogügyi főtanácsos, egyházkeröleti világi főjegyző "A keresztyén ifjúsági egyesület világmozgalmának története", K o s z i g h András dr. budapesti főgimnáziumi tanár "A magyar KIE-munka története I9ZÍ-ig", Budai Gergely budapesti református teológiai magántanár•A fiatalember lélektana", V- i d ovs z k y Kálmán evangélikus lelkész, a "Magyar Cserkész"- szerkesztője "ifjúságunk problémái" címmel tartottak előadást. A második nap előadói között szerepeltek: V i c t o r János dr. budapesti ref. tupiogiai tanúr, K érne t h Gyula Szekszárdi evangélikus lelkész, B o g dá n Gyuka wekerletolepi református lelkész, T ö 1 t é s s y Zoltán, Dobos. Károly,' P ó g y o r István KlE-titkárok, B a t i z Dénes dr. orvos, Szabó Zoltán dr. lelkész, H é m e t h Karoly putnoki helyettes lelkész, V u r ; g a István kisújszállási igaZgató-t:nitó és többen mások. A tanfolyam szinvonalat nagymértékben emelte, kogy előadással szerepeltek a többi között T. S t r o n g és P. H. S i t t e r s angol ifjúsági titkárok is, akik több, igen érdekes beszédet tartottak. Csütörtökön este került sor. Kapi Béla. dunántúli evangélikus püspök előadására. Kapi püspök a következőket mondotta: - Különös az a mód, úgymond a püspök, ahogyan tok keresztyén ember is gondolkodik a Bibliáról. Szívesen hallgatja azokat a közvetlen, lágyan hangzó szavakat, amelyek Jézus csodálatos lelkét kifejezésre juttatják, a^úielyek :. léleknek bizonyos kényelmet, megnyugvást jelentenek, de megborzong tőle, ha a Szentírásnak olyan helyeihez érkezik, amelyekben az Ítéletről, a vezeklésről, a kemény, vívódó bünbánatról esik szó. Vessedel rnes ez a szemlélet, mert nem több, mint bizonyos vallásos frazeológia gyakorolgatása, forrnak elfogadása és ezekből hiányoznatik az egyéni sziv visszhangja. Nagyon hasonlít az ilyen az util.it arlsta, sőt '-. . a te rá ál is gondolkodáshoz, hiányzik az élő kereszt és az élő tartalom, r yamely nélkül a bibliaolvasás üres kényszer. - He statisztikát lehetne csinálnunk arról, hogy lélektelen hittan-tanit.-s huny gyermeket idegenitett már el Krisztustól, sokkal szomorú** számokat kapnánk, mint ami egyáltalában elképzelhető. Lássuk meg, hogy a biblia Isten kijelentéseinek szent könyve, az élettudomány alfája és ómegája, az élet könyve, amely Jézushoz kőt, tehát felszabadít. Nerc valami készen a magasságokból aláhullott Írásmű, hanem évszázadok alkotása, próféták egész nemzedéksorának remeke.Milyen csodálatos értékűnek kellett lennie e bibliának, hogy túlélje kultúrák bomlását, háborúk tömegeit, átalakult népeknek, letűnt nemzeteknek vívódásait. Justinus mártir mondja, hogy azért maradt meg a biblia, " mert Isten könyve ", lant, felajzott hurokkal, de a Szentlélek veri ki rajtuk a legszebb melódiát. - Kevés le ni kell tehát a jelentőséget, amelyet a bibliának ^ általában tulajdonítanak. Baj az, ha ugy gondolkoznék valaki felőle, hogy a •/ Szentirás egyszerűen érzeLmi többlet, feleslegnek tekinthető élmény-plusz . \ Mi, protestánsok a szubjektiv hitet hangsúlyozzuk erőteljesen és nem l^:rI tartjuk igaz hitnek azt, amely nem az Isten igéjéből születik naponkó- újra.
