Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-20 [005]

/ Preszly Elemér előadása. Folytatás/ / —- A községek százai pusztultak el, a lakosság a meg nem szállt területekre, _y_agy a mocsarak és a lápok közé menekült, az árvizeknek tűsem állt útjába, mocsarak keletkeztek, amelyek a bete ségek legkülönbözőbb •""vál fajait terjesztették. Amikor a törökök kitakarodtak, a rekonstrukció munkája nem a r.emzet megerősítésének jelszavával indult meg. Latifundiumok keletkeztek, Óráisu határokkal biró alföldi városok alakultak ki s a régi községek nagyrésze teljesen eltűnt a föld színéről. Kipusztultak az erdők, állatcsordák legelték le az utolsó fűszálakat, tiporták le a termő réteket és elszikesedett, elhomokosodott ez az Óriási terület és a szik -s a homok magéban ^est megyében rövid idő alatt 30 négyszögmérföldet foglalt el. - Széchényi István lángelméje látta meg először az Alföld problémáját. Soha nagyobb jóakarój nem volt az Alföldnek, mint Széchenyi ék ssodálatos, hogy az alföldi nép nem értette meg és nem zárta szivére. Széchenyi az Alföldet a magyarság bölcsőlének nevezte és hirdette, hogy az Alföld jó lététől függ a nemzet jobbsorsa. Széchenyi ezt Hagy-Magyar or sz ág viszonylatában mondotta, természetes, hogy megnőtt ez a probléma Csonka- Magyarország Idején. - Széchenyi az erdők védelmét, a közlekedés megteremtését, csatornák építését és a viziutak szabályozását hirdette, meg-indult a munka, de a 48-r s idők s az utána következő abszolutizmus alatt minden me, akadt. - A kiegyezés után nem karolták fel az Alföldet, a nép magára hagyatva v gezte rekonstrukciós munkáját és ez alatt az idó alatt keletkeztek a tanyák, a megoldhatatlan közigazgatási feladatok, az Alföldi analfabetizmus, és a lecsapolatlan vadvizek. A háborúban az alföldi nép hatalmas véráldozatot hozott ée van oty an község, ahol fi lakosság 5 százaléka halt hősi halált. Trianon- után Osory^k-Magyarországnak tulajdonképpen két területe maradt: a Dunántúl és az Alföld. Azóta sokminden történt az Alföld érdekében, de mégtöbb a tennivaló. És az építési munkát nagy szegénységünk mellett az Alföldi nép lelke is hátráltatója. Az alföldi ember állandó def enziv.ára van berendezve. Igy nevelődött évszázadokon keresztül. Ez tartotta fenn a törökkel és a némettel szemben. És ma is, valóságos tudatalatti érzéssel, ismeretlen ve szerelmeket érez és a közös munkával szemben bizalmatlan, noha egyénenként az Alföld népe kiváló munkát teljesít. Rátért ezután az alfödll problémák ismertetéséEe. Mint mondotta, az Alföld előbbre jutásának kérdése elsősorban közigazgatási kérdés. Ks töryény• hozási uton kell elősegiteni az uj .Községek keletkezését, vagy legalább is a tanyai kirendeltségek létesítését. - Demokratizálni és decentralizálni kell a közegészségügyet. Olyan egész ségügyi intézményeket kell minél több helyen felállítani, amelyeknek hasznát nap-nap után igen sok ember lát ja. Sürgősen meg kell oldani az ivóvizkérdést, rogy megszűnjön az évről-évre visszatérő tífusz. A kulturális problémák terén a tanyai iskolák épitése a legfontosabb és minden erővel el kell tüntetni a szégyenteljes alföldi analfabetizmust. Gazdasági téren az erdősítést, a legelek, megjavítását, a szikes talajok termővétételét, az állattenyésztés f--ellend.itését és a terményártékesités kérdését kell minél előbb megoldani . - Az a 200 ezer holdnyi alföldi szőlő, nagy feladatot old meg azzal, hogy leköti az alföldi futóhomokot. Óriási lehetőségeket nyujt az Alföldön a gyümölcs, a zöldség és a baromfitenyésztés felkarolása. A közlekedés terén az utakat kell sürgősen megjavítani, A vasúthálózatot kell kibővíteni, a vasúti forgalmat kell gyorsabbá tenni és ahova a mpzdony nem juthat el, oda motoros vonatokat kell járatni. iu

eg kell állapítani mindezeknek a kérdéseknek az időrendjét, mert hiszen egyszerre nem lehet mindent megoldani. Ami a legfontosabb, teéBKfcul a kérdésekből ki kell zárni a politikát és mint Széchenyi mondotta : nem az egyént, nem a községet és aem a várost, han< m a nemzet javát k^ell szemelőtt tartani, mert az alföldi probléma ma már nem vicináliskérdés, hanep? problémája a Dunántúlnak és az egész országnak egyaránt. ' p