Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-16 [005]

H I R L K . FELOLVASÓ t

f

LÉST TARTOTT A GiR LONYI GÉZA TARSASAG. A gárdonyi Géza Irodalmi Társaság szombaton délután a íanitók házában fielolvaso ülést tartott. Az ülésen Simon Lajos elnök megnyitójában"'kegyeletes szavakkel emlékezett meg Rákosi Jenő elhunytáról s méltatta az elhunyt érdemelt, amelyeket mint vérbeli magyar iró, a nemzet nagy tanitója s mint yublicisv ta sz-rzett. Ezúttal tartották székfoglalójukat B e n e Lajos ós B a log'hne Hajós Terézia rendes tagok, akik egy-egy elbeszélést olvastak fel. G e r"g- e 1 y f f y Gábor dr. és K e n e s s y Béla, valamint £ o r o s s Sándor költeményeikből olvastak fel, mig Sár ^spataki P a t a k y Margíst magyar dalokat adott elő. /UOT/S. A SZEGEDI ÚJABB ÁSATÁSOK ES A PÁPAI AVARKORI SÍRLELETEK A RÉGÉSZETI TÁRSULAT ÜLÉSÉN. Az Országos Magyar Régészeti Társulat szombaton délután fél 6 órai kezdettel az Iparművészeti Múzeum előadó-termében felolvas:o.-ulést tartott amelynek két igen érdekes tár

b

ya volt. Az első Móra Ferenc, a szegedi muzeum igazgatójának elöauása az országos feltűnést keltett szegedi ásatásokról; a másik pedig J an k ó László előadása a pápai avarkori sírleletekről. Az előadásokat G e r e v 1 c'"h Tibor dr . államtitkár vezette be és köszönte meg a szépszámú közönség nevében az előadóknak/' Móra Ferenc előadásában a szakkörök előtt eddig még nem ismertetett utolsó két és fél év alatt a szegedi múzeum által végzett sirásatások mun—• . kálatairol számolt be. A múzeum 1443 sirt fedett fel ez alatt az idő alatt, vagyis tizenkétszer annyit^mint az alapításától számított negyven év alatt*.. Szeged városa 18.000 pengőt áldozott ezekre a kulturmunkákra. Előadása további során Móra Ferenc részletesen ismertette a 183 sirbol álló szóregi korai bron|cori temetőből kikerült.rendkivül gazdag, négyezer-év-- s anyagot, amely föltótlenül érdeklődésre számithat a tudományos világ részéről, annál is inkább mert a magyar bronzkor kezdetét egészen uj megvilágításba helyezi. A szegedi vasúti állomás közelében lévő Kundombon 283 sírt ásotott fel Móra, amelyek a hun- szarmata korból származtak és a férfi-sírok páratlan gazdagságú őv-garnitúrákat adtak, mig a női sirokból ui-tipusu ékszerek kerültek ki. Még ennél is gazdagabb leletekben a kiszómbori népvándorlás kori temető, amelynek 426 sírjában három nép temetkezett egymásra: a Kr.u. II. században a jaz^g-, a VI. században a gepida és végül a Szent László király idejebeli magyar. Mindhárom nép sirjaiban gazdag hagyaték maradt, több, eddig máshonnan nem ismert lelet. Különösen figyelemre méltóvá magyar áirokban nagy számmal talált gyürük közül azokla pecsétgyűrűk, amelyek nemezében kitérjeszfcbbü- i szárnyú sas van belevésve. A pogányság és kereszténység erős küzdelmének bizonysága, hogy még ezekben az időkben is voltak pogány ritusu temetések, sőt Móra Szent László király érmével datált loyas-sirt is talált. Végül a hódmezővásárhelyi és nagyszéksósi ásatásokról számolt be MóRa Ferenc, aki nagyon kellemes és mindvégig nemcsak anyagánál • fogva lebilincselő előadását vetitettképekkel illusztrálta. A 108 darabból álló nagyszéksósi gazdag kincalele'tet pedig természetben mutatta be a közönségnek. Jankó László előadásában bemutatta az avnrkorból származó három pápai sirleletet. Az Ázsia belsejébc-C elég gyors menetben *Hyugat felé haladó avarok magukkal hozhatták a lelet érdekes darabjain található mutivumokat, m

i«talán valamely szkita művészet hajtásai ép ugy, mint a már előttük járt gótok, hunok, longobárdok is megtartották Középeurópával más rokon diszitó' formákat. A pápai lfeletek egy másik csoportja Bizánc hatosát árulja el s megerősíti azt a feltevést, hogy Kelet iparművészetének közvetítő szerepét a keleti birodalom fcianyatlusa idején is megőrizte. Jankc László által ^ ismer tetett ásatások eredményei . a VII szazad második feléne eső keleti kulturkapcsólatok felderítésére fontos adatokat tartalmaznak. , t Az elókelo és főképen tudósokból álló hallgatos ag mindkét előadást nagy tapssal köszönte meg. /MOT/SY.