Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-19 [005]

HÍREK. . , MEGÖLTE A SZÉNGÁZ. K i n á r Mihály 54 éves kávéfőző) /délután két órakor a Hársfa utca 27 snámu házban széngázmérgezés következtében meghalt. Holttestét a bonctani intézetbe szállították.A rendőrség a haláleset körülményei nek megállapítására megindította a nyomoz ást ./MOT/lfl. ELÜTÖTTE AZ AUTÓ. 0 • n t i Jenő gépkocsivezető a Bp.27-92R rendszámú autóval kedden délben a belső jászberényi ut sarkán elütötte Kovák József 15 éves kifutófiut, aki a^homlokén sérült meg. A fiatalembert a soffőr ugyanazzal az autóval a 3zent István kórházba vitte. /MOT/M. HOGYAN HASZNÁLJUK FEL A KÜLFÖLD I KÖLCSÖNT ? - Jakobi Olivér dr. előadást tartott a Cobden Szövetségben,J a c o b 1 Clivér dr., a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója kedden este a Magyar Cobden Szövetség szemináriumában előadást tartott fl£kül földi kölcsönök és azok fe Lhas znélhat^sága''címmel. &z előadás előtt H e t e é s Alfréd, a Magyar Cobden Szövetség alelnöke üdvözölte meleg hangon Jacobi dr-t. - Az adósságcsinálás és a prolongálás művészete - mondotta bevezetésfii Jacobi dr. - apáról-fiura száll Magyarországon szájhagyományként. Ez a tuaomány azonban még. nincs meg nálunk irott formában. - Ezután áttért a külföldi kölcsönök tárgyalására. - A külföldi kölcsönök'felhasználása tekintetében két meghatározást alkalmazhatunk. Van produktív kölcsön, aminek felhasználásával uj értékeket termelünk és van inproduktiv kölcsön,amelyet ha elköltünk,csak az adósság marad meg, anélkül, hogy a kölcsön felhasználásával uj értékek; t termelnénk* Nálunk a közhatóság a kölcsönöket általában jól használta fel, ámbár sokszor érvényesültek olyan befolyások, amelyeknek következtében a kölcsönöket nem a legszerencsésebben fektették be. Ennek többek között az az oka, hogy a produktivitás fogalmát sokféleképpen és gyakran tévesen értelmezik. Egy magy ar ^város polgármestere a külföldi kölcsönből például temetkezési vállalatát létesített és nem tudta megérteni, hogy a halál akkor sem produktiv, ha keresünk rajta. ' - A külföldi kölcsönnel kapcsolatban sokan még a produktív célokra felhasznált kölcsönt sem helyeslik, ha az a_kölcsön nem produkál olyan devizát, amellyel majd lejáratkor fizetni lehet. É felfogás szerint nem szabad kölcsönt például egy erőtelep felállításába fektetni, mert az erőtelep exportra alkal mafcjta* villanyt termel. Meddő dolog attól ,aki külföldi kölcsönt használ, azt kérni, hogy termelje meg a devizát. A külföldi kölesört nem az költi el, aki kapja. A kölcsöntkérőnek nem deviza kell, hanem hitel, és csak azért fogad el dollárt, mert mást nem kap. A külföldi kölcsön felhasználásának a sorsa éppen ezért nem ott dől el, hogy ki veszi fel, hanem ott, hogy ki költi el. statisztikai adatokkal ismertette az előadó, hogy 1924 óta mennyi árut hoztunk be külföldről.- Ha a külföldre vitt pénz felét itthon költenénk el, nem volna munkanélküliség. Nálunk nem alcarja senklsem megérteni azt, hogy a külföldi áru vásárlásával saját húsunkba vágunk. Amikor külföldi árut vásárolunk, azoknak a vásárlóképességét csökkentjük éppen, akikből élünk. - Kossuth Lajos 1841-ben megcsinálta a Védegyletet, amelynek intencióit igazán most kellene megfogadni és követni. Mert hazaárulást követ el manapság az, aki külföldi árut vásárol. - Ha egy nép nem elég érett arra, hogy egy külföldi kölcsönt jól '/? használjon fel, akkor annak a népnek nem szabad külföldi pénzt kezébe adni, . .Ebben az országban az utóbbi időben mindenkinek a fizetési mérleg miatt fáj a ^ feje,jóllehet, a fizetési mérlegből semmit se lehet megtudni az ország anyagi helyeztére vonatkozóan. *j . / Folytatása következik. /