Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-18 [005]

ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR OJDOMÍNYOS AKADÉMIA ni- OSZTÁLYA. '| A FAJFORMÁLÓDÁST CSAK A DARWIN-ÉS ZAMAREK-FÉLE KÉT -EMELET EGYESÍTÉSÉVÉ! LEHET MEGGYARÁZNI. - ELKÉSZÜL! AZ UJSZERKEZETÜ KICSINYÍTETT EOTVüS-FELE TORZIÓS-INGA. A Magyar Tudományos Akadnia III. osztálya hétfőn délután előadó­ülést tartott, amelyen Horvát h Géza dr. múzeumigazgató elnökolt. Az első előadó Méhe 1 y Lajos egyetemi tanár volt, aki: "A mu­tációk szerepe a fajformálódásban" cimü értekezését olvasta fel. A felolva­sás iránt nemcsak az Akadémia tagjai, hanem a nagyközönséo szélesebt rétegei is érdeklődtek. Méhely tanár bevezetésül s fajfejlődés két korszakos elméletének, a Darwin- és a Zamare;k-féle koncepciónak évszázados harcát ismertette. Ebben a vitában maga Méhely tanár is tevékenyen résztvett, mert már harmincévvel e­zelStt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fajformálódást csak ennek a két elméletnek egyesítésével lehet megmagyarázni. Idevágó munkáiban mindig azt hirdette, hogy a fajfejlődést vagy a környezetből, vagy magából a szer­vezetből eredő ingerek indítják meg. Ez a Zamarek-féle tényező.^zéknek az in­gereknek a befolyására létrejött számtalan változat közül a természetes kivá­logatódás szemeli ki a környezetbe legjobban beleillő, tehát a. legteljesebb mértékben alkalmazkodó alakokat. Ez a Darwin-féle tényező. Az előadó professzor fejtegetéseit az örökléstani kérdés búvárainak adataival, a magyar- és bolgárországi rákokon végzett saját vizsgálataival támasztotta alá. Ezután Zemplén Géza műegyetemi tanár tartott felolvasást: "A phlorrizin és quercitrinek aj bomlása,"továbbá: "Az alfa- sorozatbeli bio­zidok előállítása" cimmel. A tanár vegytani kutatásainak speciális eredménye: röl számolt be két értekezése kapcsán. B ó k a y János dr. egyetemi tanár, aki csecsemőkoponyákon végzett bizonyos tanulmányokat, vizsgálatainak eredményét isme ftette és transparencit -tanulmányának tudományos összefoglalását hét pontban adta elő. A tudományos buvárlat egyik legfontosabb eredménye az, hogy a strassburger-féle transparei oia az idült agyvizkór eseteiben az élőbeh pontosan megmutatja azokat a he­lyeket, ahol a folyadék ös szegyülemlőse folytén a2 agyköpeny legalább egy centiméterre vékonyodott. Ezt a professzor hullavizsgálatai kétségtelenül bi­zonyítják és ágy Strassburgernek ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja meg­erősítést nyert. Nyomatékosan kiemelte Bókay dr., hogy a transzparencia-vizs­gálat gyakorlati szempontból k Lilönösen értékes azokban az esetekben, ahol a normális koponya alig kelti fel annak a gyanúját, hogy az .agyféltekék cis ­tózusak, mert a megejtett lumbálpunkció alig ad folyadékot. Ezek az esetek voltak Bókay tanár tanulmányozásinak legértékesebb részletei. A vizsgálatok eredményét a professzor abban foglalta össze, hogy a transzparencia-vizsgálat teljesen veszélytelen és bármikor és bárhol megejt­hető, csak erős fényforrásról kell gondoskodni. R y b a r István előadásában az uj-sZerkezetü, kisebbített, EÖtvös­féle^torziós-Ingáról számolt be. Az Eötvös-féle ingát az egész világon hasz­nílják, elsősorban a föld mélyébe^ re jtőző olaj felkutatására. Eötvösnek az volt a vágya, amelynek teljesülését szerette volna megérni, hogy torziós­ingáját kicsiny alakban, könuyen szállítható készülék formájában sikerüljön megszerkesztenie. A nagy magyar feltaláló nem érRette meg vágya teljesülését, - Rybar István azonban, aki a világhirü professzor egykori tanítványa volt, életcéljául feüzte ki, hogy mestere'alkotását kicsinyített formában megvaló­síthassa. Hét esztendei munka ernyedetlen szorgalma meghozta a várt eredmény 1 Rybar István ma, az Akadémia ülésén bemutathatta az uj torziós-készüléket, •ynely ebben a tekintetben korszakalkotónak mondható és amely a további gravi­tációs vizsgálatokban mélkülözhetjetlen eszköz lesz. Dicsősége az uj készít­mény a magyar tudománynak és a Magyar műszerész-iparnak. Rybar István hiven megtartotta mesterének útmutatásait ős találmányával teljessé tette Eötvös Lóránt világra-szóló diadalát.. Rybar az Akadémia hétfői ülésen bemutatta a tudós-gyülekezet előtt az u.i, torziós Ingát és nem mulasztotta el, hogy minda­zpknak, akik fáradságos mujhk.í)ában megértő és ambftlézus munkatársai voltak az Akadcmia diszes pódiurxv' ar( i]_ köszönetet ne mondjon. i ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / E^f^l Í2Z£Í2^ ! /

Next

/
Thumbnails
Contents