Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-18 [005]

HÍREK. PERSELY ELEMÉR ELŐADÁST TART A NEMZETI KLUBBAN. Az Országos Nemzeti Klub február 20.-án, szerdán az Országos Kaszinó földszinti termében összejoveT telt tart, amelyen P r e s z 1 y Elemér, Pestpilissöltkiskun vármegye főispánja "A magyar Alföld

1

' cimmel ad elő; A vacsora 8 órakor, az előadás 0 órakor kezdődik. /MOT/B. PÉKÁR GYULA ELŐADÁSA MILANÓBAN A NEMZETEK BARÁTSÁGÁRÓL. T e k á r Gyula ny. miniszter, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke a Népszövetségi Ligák Uniójának brüsszeli üléséből Milanóba érkezett és ott február 17.-én az Associazione degli amici deli'Ungheria avató ünnepélyén a nemzetek barátságáról igen mélyen szántó ós történelmi képekben gazdag előadást tartott, melyben a magyar és olasz nemzetek történelmének egybefonódás át fejtegette. Többek között a következőket mondotta: - Itália; mint a Syllák s a nagy triumvirek idejében, mOst is fényesen és dicsőségesen tette le a vizsgát a vitalitásból a világtörténet előtt. Mi magyarok, kikből a tiranoni balsors az ellenkező végletben ugyan olyan izzóan küzdő nacionalizmust váltott ki, a szeretet bámulatával üdvözöljük Itáliát megfiatalodása alkalmából,amilyenre az egyes soha,csak a kollektív nagy egyéniségek,a nemzetek képesek.Fennséges látvány,-mint ahogy minden ujjászületésnek,minden uj eszmének egy látható hősben kell kicsúcsosodnia, - ma is negyven millió olasz sfcive dobog az eg;

r Duce-ban s ö negyven millió olasz akaratával teremt:ad testet az államot átformáló nemzeti munka,a fascizmus uj eszmejenek.A fiatalság a legnagyobb erő,a fiatalság a jövő és a fascista Itália ma a legfiatalabb nemzet Európában. Osak az ilyen túláradó erejű fiatalságnak van igazán szive. Itt vágyunk mi a világháború leglesujtottabb áldozatai, a megcsonkitott magyamk, körös körül sajnálkoztak rajtunk más nemzetek is Európában, de az, aki nyilt sziv • vei a baráti kezet nyújtotta Magyarországnak, az mégis a boldog és erős olasz nemzet volt. - lássuk az ezer éves olasz-magyar kapcsolatok ama érzelmi és értelmi kincseit, melyek a két nemzet barátságát nemcsak logikusan indokolttá teszik, hanem a nemzetek közt lehető elképzelhető barátság iskolapéldájává avatják. Mi magyarok idegenekként jöttünk be ide és minden faji tekintettől menten szabadon választhatjuk ki lelki rokonainkat, szabadon kereshettük ki magunknak a természetünkkel legkorizseniálisabb, legrokonabb nemzeti géniuszt. Mi nem a közeli szláv, nem a szomszéd germán géniustt, hanem azoktól távolabbi, de Rámából felénk világító latin géniuszt választottuk. A mi Szent Istvánunk nem a keleti görög egyháztól, Bizánctól, hanem a nyugati latin egyháztol, Rómától kért koronát. A Krisztus utáni ezredik év e nagy történeti ténye voltaképpen eldönti Magyarország kulturirányzatának problémáját : ebben benne van a magyar géxaius eljegyzése a latin géniusszal és benne az olasz-magyar barátság kezdete. Az olasz-magyar barátság első hőse és martirja a magyar szentté lett Gellért püspök, ő az, aki a búzát őrlő magyar pórleány daléban fedezi fel Európa számára a magyar zenét s téritö munkája közepette a nemzet fájdalmára a pogány magyarok vért nui áldozatévá lett.Utána egész serege költözik be az olasz papoknak,tudósoknak Magyarországba. -Az Árpád ház szeretettel ápolta a kapcsolatokat s nem véletlen az,hogy e dinasfetia halála után a nemzet a trónkövetelők közül nem^Sseh Vencelt,nem Bajor Ottót,hanem az olasz Károly Róbertet fogadta királyéul, e Oaro Roberto fia a mi Nagy Lajosunk,aki alatt Magyarország a lengyeljersonális unióval területileg és' _. hatalmilag a legnagyobbra nő. Milyen különös9ezerévünk folyamán Magyarország kétszer állt legerősebben | a lati-olasz kultúra és politika hatása alatt,Nagy Lajos és Corvin Mátyás } királyunk korában s a magyar nemzet csillarga mindkétsze fényesen ragyogott : Európa egén .Mohács gután, hol 1626 ban elvéreztünk Európa védelmében,a nem konzseniális osztrák hatás alatt a magyar csillag hamarosan sárba,a magyar .•nemzet bécsi szolgaságba sülyedt. .(•-•£ -Szép kapcsolatok ezek s mi ezek állapján máris kimondjuk,hogy nemzetek között barátság igen is lehetséges, ele csak ott, ahol a nemzeti géniuszok rökonvonásuak./KOT/;