Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-18 [005]

CSÁSZÁR ELEMÉR KEGY.,.'LJT. !S SZAVAKKAL PAEENTÁLTA EL RvAKOSI JGN(& A PKTCFI TjlíiSASJÍG FEBRUj-RHAVI FELCLV^e C-ÜLÉSEN. MAGYARBARÁT OLASZ IRÓK - A iáHkAR FELTÁEADÁ3 EÖL. A Fetpfi Társaság vasárnap célelott tartatta meg februárhavi felolvasó ülését, amelyen 0 s á s zár Elemed dr, egyetemi tanár elnökölt. Császár professzor elnöki megnyitójában idézte Rákosi Jenő nagy szellemét,^hogy a ^Petőfi Társaság őzen a gyűlésén fájdalmas hódolattal hajoljon meg előtte, Rákosi Jenő - úgymond - életeben a nemzeté volt és az marad halálában is. Földi útját egy ország figyelme kísérte, szellemi munkássága kihatott a nemzet egyetemére. Mint Hamlet felhője az alakját, ugy változtatta Rákosi a lényegét; hol büvös-~szavu költő volt, aki a realizmus egyhangú és szürke világát tovaüzte játékos képzeletének merész alkotásaival^ tündöklő meseflrámáival, - hol tudós, aki az esztétika legmélyebben rejtőző problémájáig, a tragikum fensé.réig hatólt, - hol publicista, a modern magyar ujságirás megteremtője és fejedelme, - hol pedig politikus, egy nagy nemzőti eszmény célkitüzője, - 7>e valóban megváltozott-e - folytatta emlékbesz 'dét Császár Elemér, Rákosi lényege, amiközben hol ezt, hol azt a szellemi alakot öltötte magára?. Nem, Rákosi mindig, az élet minden vonatkozAsdban magyar maradt, faját forrón szerető, sovén magyar, akinek csak egy célja volt: a magyarságot erősíteni, emelni és a népek élet-halál-küzdelmében diadalra - juttatni. Minden eszközt megragadott, minden utat megjárt és amit a felüloR s szem az első pillanatban folytonos átalakulásnak lát, - valóban nem volt -ás, mint ujabb és ujabb törekvés, újabb és ujabb áldozat a haza javara, E pon ezért, - noha mihozzánk, Petcfi-hódelókhoz a költő-Rákosi állott legközelebb, - benne ml is az egész embert siratjuk, a szivve1-lélokke1 magyart, aki legelőször álmodta meg a harmincmillios Nagymagyarországot. Az elnöki megnyitót a tárt. ság tagjai és az előkelő hallgatóközönség állva hallgatta végig és lelkes tapssal adott kifejezést tetszésének ős együttérzésének. Programm szerint a főtitkári jelentés következett, amelyet L a ír. p e r t h Géza terjesztett ol'öl A főtitkári jelentős beszámolt arról, hogy az olore-jelzett, *lasznyelvü Petofl-forditás megjelent, A munka cime: "Antológia Petofiana" és száz Petőfi-költeményt foglal majában. A verseket Franco Vellani r> i n n i s i fordította és az Alpes-kiaoovállalat adta ki. A tizenöt-ives kötetet Petőfi arokó ,e díszíti, A fóraitÜ a bev.zo- • • tésben ismerteti Petőfi Sándor életét, és meleg szavakkal méltatja költésze- tét. A fordító egyébként a mai Itália lelkes és nagytehetségű, fiatal iroja és költője, aki kitűnően megtanulta a magyar nyelvet és több magyar iro munkáját ültette át olasz nyelvre, Franco Vellani pionisi elete főművének tekintiaPetofivköltemények olasz fordítását. Az olasz költő csodálatos vonzódást ós rokonságot érez - mint bevezetőjében írja - a magyar Petőfi Sándor örökifjú géniusza iránt és - ez meg is érzik fordításán, "Huszonhat évvel: mártír, hós, a legnagyobb költő és prófétai" - kiált fel Vellani és arra mutat rá, hogy meggyőződést szerint, ha Petö'fi Gándor túlélte volna az 1649-iki magyar szabadságharcot, bizonyára csakhamar magára öltötte volna az olasz garibaldisták piros ingót, hogy Türr István mellett karddal harcoljon Itália egyesítéséért, az "Itália unita"-ért amelyet oly lelkes költeményekben dicsoitett. Az ifjú olasz költő e.zzal végzi lelkes szavait, hogy nemcsak tollát, de ha kell ifjúi karját is felajánlja a széttépett, de újra egyesítendő Hungáriáért, Vellani Petöfl-fordítasaival kapcsolatban Lamperthk Géza egy másik ** magyarbarát olasz Írónak, Re Luoa-Erg-Rek nyilatkozatát is ismertette, amelyben az olasz irő annak a velem..-nyenek ad kifejezést, hogy a magyarok és az olaszok igaz és lelkes barátai egymásnak, de ez a barátság akkor válik valóban meghitté és bensőségessé, ha a két nemzet fiai nemcsak az egzotikum ked* ? véért. veszi

v kezükbe egymás nagy költőinek és Íróinak müveit ^és lapozzák át egymás irodalomtörténetét, hanem úgyszólván lelki szükségképpen.^ Ez az t idő közeleg és ha elkövetkezik, akkor a szép magyar föld megcsonkításat épen olyan fájóan fogják érezni az olasz ég alatt, mint ahogy ma érzik a Tisza tá; J j án« • F o ly t a t ás a kc ve t ke z ik t;