Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-27 [005]

ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET TARTOTT A MAGYAR TURISTA SZÖVETSÉG. . Szerdán este a.régi Képviselőházban tartotta országos értekezletét a Magyar Turista Szövetség. Az értekezleten megjelentek í Z s i t v a y Tibor igaz ságügyminiszter, Karafiáth Jenő, az 0 .T iT * elnöke, Múzsa Gyula dr., a felsőház képviseletében,F e t r y Pál államtitkár a kultuszminiszter képviselő tében R á d y József alezredesj a honvédelmi miniszter képviseletében, K o v á c s Dénes miniszteri a osztálytanácsos

F a belügyminiszter, P o r k o 1 á b Richárd miniszteri osztálytanácsos, a pénz ügyminisz te r, P a p p Géza államtitkár, Rétfalvy Gyula miniszteri tanácsos, Kádár Levente minisztori osztálytanácsos a népjóléti miniszter> P a p p Béla minisztori tanácsos és báró Boemmelburg Konrád miniszteri tanácsos a földművélésügyi miniszter, Barna Bertalan miniszteri tanácsos a keroske* elmi miniszter, E r t 1 Ernő igazgatóhelyettes és G á 1 d y Nándor 'főfelügyelő a MAV., Fekete Béla í'őeröö tanácsos a főváros,képviseletében. Az értekezletet T h i r r i n g Gusztáv nyitotta meg.Megnyitobesz'dóben rámutatott arra,hogy a turistaság fejlesztésére törvényre van szükség. Eddig a turistaságot sportágnak tekintették, ez a felfogás azonban nem helyes, mert a test fejlesztésén kivül a turistaság a lelket is neveli. A turista törvény O

ondolata másfélévtized óta van már napirenden, most a fürdotörv'nyjavaslattal kapcsolatban akarták megoldani,azonban ez nem sikerült.Mivel a kormány tagjai is melegen támogatják a turista-társadalom ügyét, reméli,hogy a közeljövőben ez a kérdés megoldást' nyeü .Üdvöz ölte ezután a megjelenteket s megnyitotta a gyűlést. Dal m a d y Zoltán dr. egyetemi tanár a turistaság jelentőségéről és fejlesztésének szükségességéről tartott előadást.Azt bizonyította, hogy a turistáskodásnak az egyén testi és lelki épsége fejlesztése, megőrzése és öreg bitese terén döntő jelentőségű és mással nem pótolható szerep van. Az egyén szempontjábel a turistáskodás a természethez való visszatérést jelenti, a foly ton ruhában, fűtött lakásban élő ember bizonyos trópusi privátklimát tereiét magának s abban a végtelenül egyenletes hőmérsékletű ós páratar talmu mozdulatlan légkörben él, amely körülv~szl.Ezért az ember elveszti azt a képességét, hogy az időjárás ingadozásaival szemben ellenálló legyen. A városi ember életének környezete természetellenes. A test helyzete, a mozgások, amelyeket a kultúráiét az emberre kényszerit, mos térkőitek,mely ékhez a szervezet mc-í nem alkalmazkodott. A kultúráiét hatásai alatt nemcsak testi, hallom a lelki Ylet is természetellenes és egészségtelen helyzetbe kerül. A kuJ. tur élet psichikai ártalmainak elhárítására nincs hatalmasabb eszköz, mint a turistáskodás. A turistaság az egyén egészségének megőrzésében háromféle irányban tud elsőrangú szolgálatokat tenni: kivonja őt a domestikáció káros környezethatásai alól, és természetes környezet hatása alá helyezi, szervezetének biológiailag normális mozgási lehetőségeket nyújt, kivonja a kultúráiét lelki ártalmainak hatásé alól és ezáltal, ugy lelki , mint testi erősödést, fejlődést jelent. A turistaság fejlesztése közérdek, mert testben ós leiekben tökéletesít. A turistatörvény tehát csak látszólag lesz kisebb-nagyobb magánjogi dolgok rendezése és adminisz rácios eljáru sok formábaöntése, lényegében hazánk egy korszakalkotó nemzetmegváltó egészségügyi intézkeeése lehet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után P r é m L°ránd dr. miniszter titkár a magyar tuTistatság fejlődésének akadályairól és az ak<- dályok elhárításáról beszélt.Előadta, hogy a aágyar turistaság ügye országos jelentőségű üggyé fejlődött ós mégis, az értékes áelso tartalommal és a nag arányú kiterjoc seggel nincsennék arányban azok a feltételek,amelyektől függ a magyar turistaság külső fejlődésének lehetősége. Nagy akadálya a magyar turistaságnak, hogy hiányzik a működési területe. Leszámítva a budai hegyek keskeny szalagját, est egynéhány elvetett sziget áll a turlstáskodó rendelkezésére. Tilos területek / I a főváros határköveinél a Nagyszénás ós Nagykopasz- erdők, a Pilishegy legnaf | gyobb része, a Visegrád- szentendrei hegy, a Börzsöny, a Mátra és a BükkhegyV ség nagyrésze. El sem képzelhető a magyar turistaságnak egészséges fejlődése \ ezeknek a tilalmaknak fenntartása mellett. Turistaforgalom nélkül el sem képzelhető ezeknek a hegyvidékeknek a fejlődése. A Kisajátítási jog eredet ad arra hogy közérdekű sélok érdekében területeket vegyenek igénybe s ezt a jogot turista-létesitményok érdekében is érvényesíteni kell. Ezeknek a lét sitmé nyéknek védelmét különl. ges jogszabályokkal biztosítani kell. M / Folytatása következik. /