Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2
1929-02-22 [005]
/A Budapesti Kereskedelmi! És Iparkamara ülése. Folytatás. / • ' f 'L "' " I 5 z á v a y Gyula főtitkár ismertette ezután a kézműves-ipar központi érdekképviseleti szervének létesítése ügyében megjelent kereskedelmi miniszteri leiratot. Ennek kapcsán felszólalt N a g y Antal kamarai tag é3 arra kérte a kamarát, valamint a vidéki kamarákat is, hassanak oda, hogy ebben az ügyben felmerült ellentéte): kiküszoböltessenek, annál is inkább, mert az iparosság a maga külön központi szervének felállítása esetén is együttmüködni kivan a kereskedelmi és iparkamarákkal és semmiké.en sem akarja a kamarák szervezetét megbolygatni. Dr. G y u 1 a y Tibor ügyvezető—titkár a közüzemi kérdés és az etatizmus közötti összefüggést ismertette és rámutatott az állam fölényes tőkeerejének a megángazdaságba való bevonásából származó egyenetlen versenyviszonyokra. Az érdekeltségek állandó bírálat tárgyává teszik az államhatalom é.s az állami apparátus terjeszkedésének ezeket a kinövéseit, sajnos, azonban az akciók szétfcrgácsoltsága következtében kevés eredménnyel. Világszerte folyik a közüzemek visszafejlesztésére irányuló mozgalom és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara amsterdami üléseinek főtárgya is ez lesz. Részben ebből az alkalomból, részben pedig azért, hogy az erők összefogása révén nagyobb gyakorlati eredményeket lehessen elérni,a kamara a közüzemi kérdés egész komplexumával egységes szempontok szerint és ugy az ipart, mint a kereskedelmet tömörítve kivan foglalkozni. A kidolgozandó elaborátum részletesen fogja felzárni a közüzemek versenyének minden mozzanatát és csoportosítani is fogja a nyilt vagy burkolt formában működő állami és egyéb hatósági üzemeket abból a szempontból, hogy tevékenységüket továRo folytathatjáke,avagy azt szüntessék-e meg. Kovács Hermann és B i c s e y Antal hozzászólásai után a teljes ülés az-előtérjesztést elfogadta. Az utóbbinak L a m o t te Károly pénzügyi tanácsnok programmbeszédjérol mondott elismerő szavaiba kapcsolódva Székács Antal alelnök annak a reménynek adott kifejezést, hogy a kereskedelem és az ipar az uj pénzügyi tanácsnokban céljai eléréséhez értékes fegyvertársat talál. Kemény Dezső titkán- az országos Pereskedő és iparos Szövetségnek a. tömeges és gyors vásárlásokra ingerlő árusítási módokkal kapcsolatban előterjesztett .javaslatait ismertette. Vértes Emil és L é d e r m a n'n Mór kamarai tagok hozzászólásai után a teljes ülés magáévá térte azt a javaslatot, hogy szezonvégi kiárusítást csak kétszer évente lehessen rendezni, az egyéb végeladásokat pedig a legszigorúbban kell ellenőrizni. Ezután Gyömre i Sándor s. titkár az aktuális közlekedéspolitikai kérdéseket ismertette. Tájékoztatta a teljes ülést a Mavart részére adott refakcia engedélyezésének előzményeiről és ónnak inditó okairól. A Mavar t-ked ve zmény semmiképen sem szolgálja a vasút szállító feleinek érd.keit, mert ez teljességében a kedvezményezett társaságnak szól. A kedvezményből a tér sas ág csak abban az esetben ad bonif ikációt a feladónak^ ha a az automobiltól elhódítandó szállítmánytól VPn szó. Ilyen szállítmányok a gyüjtőforgalomban alig fordulnak elő, hiszen az automcbilverseny amennyiben az a vasutat fenyegeti, oly rövid-távolségu viszonylatban lép fel, ahol gyüjtőforgalom nem igen van. A hosszujáratu automobilszállltás létesitése az autótör., vény értelmében egyébként Is e vasút privilégiuma. Az autóverseny tehát csak irügy e példátlanul álló kedvezmény igazolására. Érthetetlen, hegy a vasul áldozatkész • egy indokolatlan kedvezmény megadásánál okkor, amikor olyaii díjszabási könnyítések megadásánál, amelyek valóban a közgazdaság érdekeit szolgálják, túlnyomóan elzárkózó magatartárt tanusit. A Mavart kisajátítja ma"•• ánekusz;íllitmányozó-ipar jelentős funkcióját. Azzal a jelenséggel állunk szeriben, amit most Néme tors zágban "kalte s ozialis ierung"-nak neveznek. Javaslatára a kamara kimondja, hogy tiltakozni fog- a kereskedcImi miniszternél, e különös módon létrejött kedvezmény ellen. Ennek kapcsán E p p 1 n' g e r Károly rámutatott arra,, hogy a Mavart szállítmányozói ténykedése a szállítmányozó üzletek egész tömegének megszűnését fogja maga után vonni. Ez .v előadó ismertette ezután az osztéák vasutak küszöbön álló tar i faemelé3ét, mel;; elsősorban a magyar mezőgazdaságit cikkedé zudi c ja az uj terhek + zömét, Ausztria magatartása értéktelenné teszi a magyar-osztrák kereskedelmi •j szerződést ós hiába-voiónak mutatja azokat a súlyos áldozatokat, amelyeket I ^Folytatása követke zik: j
