Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-21 [005]

P 0 L I T I KA. / Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt a felszólalás­ra. Hangsúlyozta, hogy a népházak létesítésére a mult évben és az azelőtti esztendőben a földmivelési tárca keretében bizonyos tétel volt beállítva. A folyó évi költségvetésbe csekélyebb összeget állítottak be erre a célra. A költse; vetés azonban még nincsen letárgyalva, a pénzügyi lehetőségeket figyelembe fogják venni és a minisztertanács i3 fog foglalkozni a dologgal. Kérte a pártér ekezletet, tanusitson addig türelmet ebben a kérdésben, .Csontos Imre szólalt fel ezután,kitérve a kisüst kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a kisgazdák nem a pálinka kedvéért kivánják a szeszfözés megengedését, hanem azért, hegy a tengeri-moslék ré­v m olcsó. . takarmányhoz jussanak. G á s p á r d y Elemérírámutatntt arra, hogy a népház-akció már megindult, tehát azt folytatni kell, mert a falu lakosságának minden tekintetben segítségére kell sietni, A községekben azzal agitálnak a kormány ellen, hogy nem folytat gazdasági politikát. A gazdasági kérdéseket kellene a közélet tengelyébe állítani és inkább gazdasági, mint politikai kérdé­sekkel foglalkozni. Meg. kell alkotni a fővárosi törvényt; ma a főváros valósággal állam az államban, valósággal külön politikát folytat; rendet kell teremteni a közszállitási szabályok terén, útügyi törvényt kell hozni, meg kell teremteni a részvénytársaságok reformját és ezzel enyhíteni a szo­ciális ellentéteket, A bankvezérek és a részvénytársaságok igazgatói-, kirí­vóan magas fizetéseket kapnak.Poglalkczni kell a közüzemi kérdéssel,meg kell alkotni a közüzemi vállalat fogalmát.Ezeknek a kérdéseknek rende­zetlen volta is emeli a szociális ellentéteket. Az ország közvéleménye élénk figyelemmel kiséri a gazdasági életet, M a y e r János földmivelésügyi miniszter válaszolt _ : a felszólalásra. " Többször hallottuk már a vádat - mondotta -/hogy a kormány nem foglalkozik gazdasági kérdésekkel. Fel kell világosítani a ^alu népét, hogy igenis foglalkozunk gazdasági problémákkal és a termelés Kérdéseivel, A költségvetési tárgyalásoknál és a pártértekezleten is szám­talanszor újból és újból felvetődtek gazdasági kérdések, melyek a kor­mányt foglalkoztatják. Felületesség, vagy tájékozatlanság mondhatja csupán ennek ellenkezőjét. Nagy áldozatokat hozott a kormány a szikes talp.jok megjavításcra; a vizszabályozások révén terméketlen területeket vont be a termelésbe. Erre a célra annyit áldozott, mint még egyetlen kormány sem. A tenyészállatok beszerzésére messzemenő kedvezményes kölcsönt biztosított a gazdáknak. A jég károsultak és az aszály által sújtottak szintén előnyös kölcsönt kaptak, a baromfi akcióra, a kisgép akcióra milliókat áldoztunk, kislakás építésre harmincnyolc milliót fordítottunk, a nemesitett vetőmag akció százezreket emésztett fel, a közlegelők megjavítására hosszlejáratú Igen kedvezményes kölcsönöket'folyósítottunk Ezek az akciók elsősorban a kísmeberek céljait szol álták,Ezek az akciók folyamatban vannak,bizony­ságául annak, hogy a kormány törődik a néppel. A falu gazdasági fejlesz­tésére és kulturális nívójának emelése érdekében megkezdtük nagy áldozatok­kal a népház-akciót, A népnek meg kell mondani, hogy ezeket az áldoza­tokat ő érte hoztuk és hogy működésünket ebben az irányban tovább folytat­juk. W e k e r 1 e Sándor pénzügyminiszter válaszéit•ezután Csontos Imre felszólalására. Rámutatott, hegy a szeszből baló bevétel államház­tartásunk egyik legbiztosabb és legtekintélyesebb bevétele. Az adó,amely a szeszből befolyik, egyenletes, sót növekvő bevételt biztosit- ezenkivül meg kell fontolni, hogy a szeszipa.r exportra dolgozik és a szesz azok közé az anyagok közé tartozik, amelyet korlátlanul el tudunk adni és ezáltal fi­zetési mérlegünket lényegesen megjavíthatjuk. Szesz alokjában adjuk el nemcsak a tengerit/nalátét, burgonyát és cukorrépát, csupa táplálásra nem alkalmas; vagy megrcmlott anyagot és ez a cikk'biztosan kivihető. A szesz­kérdéshez Inoldentallter hozzányúlni nem lehet. A kormánynak az a nézete, hogy a szeszipar elsősorban mezőrazdasági iparág, a termelés növekedéséből lehetővé váló többlete „gyártást tehát elsősorban a mezőgazdaságnak kell juttatni, /folyt, köv,/

Next

/
Thumbnails
Contents