Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-05 [004]
KÖZGYŰLÉST TARTOTT A MAGYAR BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT. - Miért nem fut a magyar medt noébői folyó az Adr iafcateiigorbe. A Magyar Barlangkutató Társulat kedden este az egyetemi földrajzi intézet előadótermében tisztújító közgyűlést tartett. Az elnöklő 0 h o 1 n o k y Jenő dr. egyetemi tanár megnyitójában a mészkőből álló hegyek sajátosságairól beszélt és rámutatott,hogy a mészkehegyek *>kk 1 lassabban pusztulnak el, mint az egyéb kőzetekből üelépült hegységek. , Ezekben a barlangok is rendkívül lassan fejlődnek és alakulnak JU> txi,, valószínű, begy az aggteleki oseppkőtarlang legalább is kétszázezer esztendősy és a benne-álíó nagyszerű cseppkőképződmények 3zintén meg vannak százezer esztendősek. Ez az oka annak, hogy a mészkőhegyek mindig kiemelkednek környezetükből es jóbban megőrzik eredeti alakjukat. Ugyancsak ez a körülmény ^kezza, hogy Magyarország területe az Adriai -tengertől annyira elkülönült, mert a széles Karsztehegység csaknem tisztán mészkőből áll. Ha a Karszt anyagftmás kőzet lenne,akkor bizonnyára több folyó tört volna rajta keresztül és futna a mag r ar medencéből az Adriai tengerbe. Igy a magyarság is szőrös kapcsolatba került volna az Adriai-tengervidék-révén a Földközi-tengerrel, és az ottani népékkel\ . Az elnöki megnyitó után D u d i c h Endre dr. emlékbeszédet olvasott fel néhai Bokor Elemérről, a Társulat v-*lt tagjáról, akinek hirtelen halála súlyos vesztesége a magyar tudománynak, mert benne nemcsak a kiváló szakembert, hanem a barlangkutatásnak és a K«leopteroiogiának is reprezentatib* és pregnáns képviselődét vesztette el a Társulat. A felolvasó ismertette Bokor Elemér munkásságának eredményeit és kifejezést adott annak a reménynek, hogy a jeles tudós emléke mindig élni fog a Társulat tagjaiban. Az emlékbeszéd elhangzása után K a d 1 c Ottokár indítványára a Társulat pártfogójává választotta meg Jankovi oh Béla volt kultuszminisztert , aki minisztérsége idején a barlangkutatókat állandó állami segélyben részesítette. Jankovloh anyagi támogatása tette lehetővé a bajóti Hregkö nagybarlángjának kiásatását. Ezután megejtették a választásokat, amelyeknek eredményeként az uj tisztikar a következőképpen alakult : .elnök*. C h o 1 n o k y Jenő dr. egyetemi tanár, társelnökök :Karafláth Jenő dr., képviselőházi háznagy és S o 1 d o s Béla dr. főispán, ügyvezető - elnök •: K a d i 9 Ottokár dr. főgeelőgus,e • egyetemi tanár, főtitkár : K u b a c s *k a András dr. egyetemi tanársegéd, titkárok: Kaffka Féter építészmérnök és M a 1 e r István dr. vegyész-geológus, pénztárosi Barbie Lajos banktisztviselő, ellenőr ; A t z é 1 F r igyes elektrotechnikus, ügyész t Keresztes Béla dr. ügyvéd. A választmány tagjai lettek : B e 1 1 a Lajos Igazgató, Dámjan • v i c h Laj*s dr. miniszteri titkár, Hillebrand Jenő dr. múzeumi igazgató, Herusitzky Henrik f öbányatanác soo, P a n t ó l>ezs6 bányatanácsos, Prém Lóránd dr. miniszteri titkár, F u k y Endre dr. képvlse lőhazi alelnök, F u t n o k y Mório országgyűlési képviselő, 3 c h r é t e r Zoltán dr. fÖgeclógus, Thlrr ing Gusztáv dr. kormányfötanáesos, V e n u 1 Aladár dr, műegyetemi tanár és másek, összesen huszonnégyen. A választások eredményének kihirdetése után K a d i 9 Ottokár dr. • beszámolt az elmúlt év eseményeiről.Sajnálattal utalt arra, hogy a Földtani Intézet barlangkutató munkássága 19Z7 óta - igazgatói intézkedés következtében - szünetel, hosszas tanácskozások után ugy döntöttek, hogy az osztály a földmüvelésügyi minisztérium védelme alá került - P o t t e r e Gerard miniszteri tanácsos kezdeményezésére - és itt most K a d i 9 Ottokár látja el a barlangkutatás és a természetvédelem fontos ügykörét. /: ">T/'E.
