Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-04 [004]
--- ZU ELSIKKASZTOTTA A oEHOZAfAIiI^mBátoT,** /folytatás 1. kiadáshoz./ Az Igyészség sikkasztás r .magánokirathamisitás és megvesztegetés elmén emelt vádat Eeoker és társai ellen,akiket a budapesti büntet ; 'törvényszék nyolc, három, illetve egyhónapi fogházbüntetéssel sújtott. A bejelentett felebbezések folytán ma tárgyalta az ügyet a tábla Zachár-tanácsa. Tarján Mihály ar. és ^üzesséry Kund dr. védő felszólalása után a tábla, miután Fischer ^de dr. főügyészhelyettes sem ellenezte - elrendelte a bizonyitás kiegészítését. /MOT/ K. A NAGY ISTVÁN ÜGY FOLYTATÓLAGOS TÁRGYALÁSA. Patay dr. törvényszéki tanéc selnök fél tíz órakor nyitotta meg a Nagy István féle bü.nper mai tárgyalását. Az első tanú Kéry János dr. törvényszéki biró volt, aki Nagy Istvánra nézve meglehetősenxterhelő vallomást tett. Előadta, hogy felkereste hivatalában egy földije, Márk Sándorné és arra kérte, mutassa be Nagy István dr. törvényszéki bírónak. Én fel is vezettem Nagy Istvánhoz - folytatta Kéry biró - és a következő szavakkal mutattam be őket egymásnak: "Ez a szép asszony valamit akar tőled." Azután én visszamertem a szobámba, mert éppen tárgyalásom veit és tovább nem törődtem az üggyel. Arról sem tudok, miről folyt a megbeszélés és járt-e az eredménnyel. Nem sokkal később Osswald törvényszéki tanácselnök szobájában találkoztam Nagy Istvánnál;aki arr°l panaszkodott, hogy anonim levelekben azzal vádolják meg, hogy vagyonfelügyelőségeket lehet tőle szerezni pénzért. Pedig én egészen tisztakezü vagyok ebekben a dolgokban - mondotta Nagy István - erre te is tanúm lehetsz. Itt van például az az eset, amikor te kértél meg egy Ilyen vagyonfelügyelőségre, Te küldted fel hozzám Márk menyasszonyát és a te kérésedre adtam is nekik vagyonfelügyelőséget.- Én erre határozottan tiltakozni kezdtem és kijelentettem, hogy a "menyasszony" az már hat éve felesége volt akkor Márknak. Nagy István erré kijelentette, hogy ez nem áll, hiszen a 'lány" arr°l panaszkodó tt, hogy nem tud.nak megesküdni, mert nincs megfelelő pénzük és egy jó vagyonfelügyelőségre van szükség ahhoz,hogy egybekelhessenek. Én ezekután - hangzott Kéry János dr. vallomása - hangosabb formában vitattam igazamat és ismételten kijelentettem, én semmiféle vagyonfelügyelőségre nem protezsáltam az asszonyt, csak egyszerűen közvetítettem az ismeretsége t .*" a ^ Auer dr. ügyészségi elnök kérdésére Kéry Jáhos dr. elmondta, hogy többektől hallott Sellő és Gazda nevének említésével a vagyonfelügyelő s egek. kiosztása* körüli szabálytalanságokról, - Mondja kérem - fordult most Nagy István a tanúhoz - miért nem kérdezte meg Márknétol, hogy miért keres engem? Nagy István kérdésére &éry tir ü azzal válaszolt,hogy nagyon sokan keresik fel vidékiek, akik uttaigazitast kérnek,de sem- idejük,sem kedvük nincs arra, hogy kifaggassák őket, hogy mi járatban vannak. É^wmwmHii Mra - Ha tudta rólam, hogy a vagyonfelügyelőségek körül szabálytalanul járok el, miért ült 2e egy asztalhoz velem a választott bircsági tárgyalásokon? - tette fel a kérdést Nagy István dr. a tanához. - Erre nem kell felelnie - Intette le Nagy Istvánt Patay tanácsé, üiek. Ezután szembesítették Kéry János dr.-t Nagy Istvánnal és mind ketten megmaradtak állításaik mellett. A szembesítés xaacánx során határozott hangon kijelentette Nagy István dr. hogy Kéry biró^al a ,asodszori ta lálkozás alkalmával referált az ügyről és közhite, hogy Márknak adott vagyonf elügyelős éget az ő kérésére, mire - Nagy szerint - Kéry bir° köszönettel tudomásul vette a protekciót. Kéry biró ezzel szemben tagadta, hogy vala ha is beszélt volna a Márk-féle kényszeregyezségről N a oy Istvánnal. Ezután Tarjáíi Ottó dr.-t hallgatták ki, «HtoHMiÍÉ4pHÍtiftHNB*» Ami ii ^rmgssJémqtBBJB&i&mktokbmmmtL. Elmondta, hogy szóbeszéd tárgyát képezték a pénzert kapott vagyonfelügyelőségek. Nem tudta biztosan, Ealudi vagy -Mészöly dr, egy Ízben arrój beszélt a Hadviselt Ügyvédek Szövetségében, hogy az egyik kolléga, aki ilyen vagyonfelügyelőséget kapott és megállapodás szerint a vagyonfelügyelői dij felét a közvetítőnek kellett lefizetni arról beszélt, hogy mennyivel szivesebben adná ezt az összeget jótékony célra. Nevetve hozzátették még,hogy a kolléga kellemetlen helyzetben van,mert becsületszavát adta, hogy a pénzt lefizeti. /Folyt.köv./ Sy.