Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-01 [004]

ZU NAGY ISTVÁN ÚGY /folytatás'o

1 .^adáshoz/ éspedig ugy, hogy a tábla megsemmisítő határozatával szemben a Nagy István biro általhozott elsőfokú Itéleret állították vissza hatályba. Demeter Lénárt dr. a következő tanú rendkívül súlyos vallomást tett Sellő Spitzer Vilmos István dr. ellen. Vallomásában azt adta elő,hogy tudomása szerint Sellő egy jogi szeminárium utján tette le jogi vizsgáit, estiedig ugy, hogy hanuár 1-től május végéig az első alapvizsgától kezdve a doktorátusig minden vizsgát megszerzett; Hosszú ideig nem találkozott Sellő vei, amikor egyszer telefonon felhivta őt Sellő és bizonyos sejtetések közben randevút kért tőle. Amikor találkoztak^ Sellő elmondta, hogy kirendelteti Hagy István által vagyonfelügyelőnek,de csak ugy, ha ő a vagyonfelügyelői dijnak csupán egy negyedrészére tart igényt. Nagyon különösnek tlálta Sellőnek ezt a propozicióját és amikor egyizben a törvényszék elnökségénél fentj árt a titkároknak el is mondta, bár akkor még nem gondolt arra, hogy Nagy István szerepe a dologban komoly lehet, mert ilyeit egy bíróról felx sem tudott tételezni.Anyi bizonyos, hogy egy idő múlva kapott valami jelentéktelen kónyszeregyességi ügyet,illetve vagyonf elügy előseget és eztmi&flmmáigiám dr.Ag bírósági titkát- telefonon közölte vele*Alig tette le a telefonkagylót, néhány perc múlva jelentkezett Sellő, újból közölte, hogy megkapta ezt a vagyon^elügyelőséget és jelezte, hogy reflektál az osztozkodásra. Sellőt milaiKrEliüsfciha azonban elutasította a kérésével.A vallomás közben Patay elnök átvizsgálta az iratokat és megállapította, hogy meglehetősen érthetetlen Sellő Ilyen szere-lése,mert Dométer dr. vallomása szerint 1925. tavaszán kapta a Krausz-féle kényszeregyességet és Sellő ajánlkozása még ez előtt történt. Ezzel viszont szemben áll az a tény, hogy Nagy István ebben az időben még nem Is volt kónyszeregyességi tiró,tehát nem is volt módja vagyonf elügyelős éget kisoztani. Demeter dr. azzal a kijelentéssel, hogy nem tudja Sellőnek mi volt a célja, milyen alap on hivatkozott erre, de a vallomását teljés egészében fentartka,mert egészen határozottan emlékszik a dátumokra és emlékszik arra is, hogy Sellő első visszautasított ajánlatát 1924 őszén, vagy teién fosupin tette meg. /M./ Patay elnök szembesítést rendelt el, amely nem járt a kivánt ered ménor el, mert &sx D-méter dr. szemébe mondta Sellőnek, hogy a szóban lévő ki jelentést'megtette, A tanút ezután hosszas tanácskozás után vallomásara megeskették, * Az elnök ezután szünetet rendjelt .el., /folyt.köv/Sy.. ZU MEKNÖK ES BERÓ RÁGALMAZi.31 PERE /Folytatás 4.. kiadás hez./ Az elnök felszólitására ezután Balázs Ernő jogi képviselője szólalt fel, röviden kijelentette,hogy a maga részéről ellenzi a valódiság bizenyitásátgmo.rt a védő által előterjesztett indítványt hiányosnak találja, hiszen a cikknek számtalan elyan kitétele van,amelyeket - mint míndotta - a védelem bizonyítani meg sem kísérlett. Abban az esetben azcnban,ha a törvényszék ezt mégis elrendelné, ellenbizonyítással óhajt élni s errevcnatkczólag becsatol néhány lapot és m^tokmkötó-toh a Magyar Párt vezetőségének, többek között Berúárdy György nyugalmazott főispán aláirásával ellátott levelét, amelyekkel igazolni tudja BalázsSrnő önzetlen eljárását. Kérte ezeknek az iratoknak az ismertetését »- Én hozzájárulok, semmit'sem ellenzék, védje magát, amivel tudja - jegyezte meg erre a védő Avédik Félix dr. főtárgyalási elnök rövid tanácskozás után kihirdette a törvényszék végzését. Eszerint a biróság közérdek cimén elrendelte a valódiság bizonyítását, helyt adott a felek indítványainak és a tárgyalástsc a tanuk beidézéséig elnapolta. /MOT/ Ma. «