Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-14 [004]
E I R L K . jJoW 'm NYÍIATKOZÁT . A Budapest !Székesf óvárosi Közlekedési Részvényt ársaéág 1 az alábbi sósok kézlésére kérte fel a Magyar Országos Tudósi tát: | " Egyes napilapoknak a PESTKÁR vezérigazgatói helyisére ivei kaiosolatban megjelent közleményére vqr.atkczólag illetékes helyen azt'az Információt nyertük, hegy nincs egyébről szó, mint arról, hogy a vezérigazgató nak jelenleg? egyetlen szobából 'álló helyisége sem elhelyezés, sem férőhely szempontjából nem lévén megfelelő, ehelyett a BE51KÁR Akácfa-utcai igazzatősági épületének második emeletén a hivatal rendeltetésének megfelelő kisetbnérvü átalakítások történnek. K*gy erre milyen szükség ven, legjóikban mutatja az is, hogy az egyik vezérigazgatóhelyettes megfelelő helyiségek' hiányában csak szükségképen és átmenetileg, olyan mólon van elkel ezbe, umely elhelyezés sem állásának, sem hivatali tevékenységének nem felel meg. Természetesen az átalakítások és a hivatali helyiségek felszerelése csakis a legmegokeltath hivatali igények kielégítésével történik. A 200.000 pengős beállítás olyan fantasztikum, amely cáfolatra sem. szorul." /M0T/R. pro 3 o m o; A FE3ZKÁR v. zetősége tisztelettel felkéri a napilapok igen t. Szerkesztőit a fenti nyilatkozat szi v e s átvétel é r e . .,•'. C "1 / KY. ORATZ OUEZ TÁV ELŐADÁSA A NÉMET-FRANCIA JOVÁTÉTllI ^ÁR3YALA3 CKROE I A l.agyar Külügyi Társasa/- nemzetközi jogi szakosztálya csütörtök-öa este a társaság parlamenti helyiségében 1 r a t z lusztáv dr'. ny. u kJIügyminiszter elnöklete mellett ülést tartett. A társulat .lső vontjaként a ;.. a g y a r y Géza elhalálczása folyt ár. megüresedett szakosztályi elnökbe iyet.tesi tisztséget töltették te. I/iag yary Géza utóda egyhangú választással Z c 1 t á n B^la v. igazságügyrliniszter lett. Ezután Oratz Gusztáv dr. tartotta meg értékos élőadását a francia-* német viszony rendezése érdekéten folyó, különöskéren a Rajna balpart jáhak az antant -sapatektól való kiürítése és'Németország jóvátételi tartozásának végleges rendezése körül mozgó tárgyalásokról. A francig r olit. lka régi hagyományaihoz tartozik a Rajna balpartján elterülő területeknek N érne tors z ág tó-, való elszakítása, de a versaillesl kékében ezt a céBst nem tudták elérni. A francia politika azonban keresztülvitte a Rajna balpart jár. elterülő területeknek 13 évi időtartamra való katonai megszállását o német kötelezettségek biztositékául és Németország jóvátételi tartozásinak oly magas és bizony talán alapokon nyugvó megállap italát sikerült tető alá hozni, amelynek alapjár. Németországra bármely pillanatba*rá lehet fogni szerződéses kötelezettségeinek nem tel jesitését. Iratz j-usztáv dr. előadása további során azt fejtegette, hogy a versaillesl béke más módon is nyomást gyakorolt a Rajnavidék laköéágára: JCcszeparisztikus mozgalmak megszorításával, amikor világcsA sá vált, hogy a Rajnavidék/kéme torszártó^ való elszakítására irányuló pcli™ tika ö SSZ eomlott 1023-ben aTf r ancien érne t 'visz cny uj stádiumba került és cedi£ a kibékülés jegyében. Ezt követte E 0 camo, majd az úgynevezett piawes-terv elfogadásival a jóvátételi kérdés ideiglenesen el is intéződött. Ettől az idefcŐl kezdve a figyelem középpontjába azok az intézkedések kerültek, amelyek szerint bizonyos esetekben a megszállás kerátjár, is véget'- érhet . Németorsz ág jogi szempontból is jogot vél formálhatni a rajnai terület kiürítésé., nok azonnali elrendelésére. Franciaország ezt nem. hajlandó ugyan elismerni, de re lltikai szemprnttó-, hajlandó bizonyos előfeltételek mellett a francig csapatok végleges visszavonására. A megegyezőire it-ányuló k isérle tek "első stádiumát azok a tárgyalások képezik, amelyek- éppen ezen a héten indultak met Parisban a jóvátételi kérdés végleges rendezés-:' ér ekében. A rendkívül .figylemmel hallgatott előadás második részében Oratz j Gusztáv dr. párhuzamba 'állította" a békülékenyebb német és a merevebb magyar . külpolitikát."Az irt mutatkozó különbség szerinte azért van, mert a két érsz ág politikájának előfeltételei merőlen különbőznek egymástól. A német poli,7 tika akt tartja elsősorban fejadatának, hogy a reá rakott bilincsektől.! / I folytatása következik:^
