Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-14 [004]
H ÍREK. /A pestkörnyéki gazdák tiltakozása a kocsikról való árusitás eltiltása ellen. Folytatás 2./ ' | I h r i g Károly felszólalásában azt hangoztatta, hogy a fővár osnak olyan élelmezési politikát kell folp/tatnia, aiely az egész ország érdekeinek megfelel. A gazdáknak mai megmozdulása csak kezdet ésha a főváros továbbra sem vaszi figyelembe a gazdaérdekeket, a gazdák ujabb küzdelemre készülnek fel és vidéken máris megindult a szervezkedés az egyes községi gazdakörökben. Gesztéi -Hagy Láazló, a kecskeméti kamara igazgatója a főváros húsellátásának kérdésével foglalkozott. A vidéken olosón összevásárolt sertés és marhahúst a városban valóságos kigondolótársaságok drágítják, hiszen a hust egymagában 43-féle adóval sújtják s ma már a husfogvasztási adót is forgalmi adóval sújtják. A mai gyűlés, tiltakozás nemcsak a kocsiknak a városból való kitiltása ellen, hanem az ellen is, hogy a főváX 1 0 S G. ft fi zdák ellenségeinek a sorába lépjen és ugyanolyan politikát folytasson, mint a csehek és a románok, ami ellen erőteljes gazdaszerkezkedésre van s zükség. M a g 7/ a r Kázmér ugyancsak a főváros gazdaellenes magatartásara mutatott rá, mint mondta, a XVIII. században Kecskemétnek, Jászberénynek és Nag7y r kőrösnek házai voltak Budapesten, ahol a gazdák szekereikkel együtt megszánhattak, ma viszont kitiltják a gazdákat a városból, és ezzel is megdrágítják a város élelmezését, mert a közvetito kereskedelem kezére játsszák a vidék olcsó portékáját. Át kell alakitani a gazdaegyesületeket gazdaszövetkezetekké, amelyeknek a hivatása az kell hogy legyen, hogy megoldják sz értékesítés kérdését és tisztességes, jó áruval lássák el minél gyorsabban a főváros lakosságát. Ezután a környékbeli községek vezetői és birái adták elő az egyes községek sérelmeit, majd 3 u r g Ferenc a vásárcsarnok igazgatója válaszolt a főváros közélelmezési ügyosztályának nevében. Köszönettel vette tudomásul mindazt, ami a főváros élelmezésének megkönnyítésére vonatkozólag a gazdagyülésen elhangzott, megigérte, hogy a vámvonalak kitelepítése, a vámbárcáímak a vasúton való bevezetése és a vámőrök magatartása tekintetében felmerült panaszokat az illetékes osztályok elé juttatja. Ami a vidéki kocsik •árusításának korlátozására vonatkozó rendeletet illeti, arravonatkozólag pedig megállapította, hogy ez a kérdés nem mai keletű és a tanács kénytelen volt a kérdés megoldását keresztül vinni. A főváros tanácsa ezt a rendeletet a tisztifőorvosi hivatal kívánságára főleg köztisztasági ós közegészségügyi szempontból adta ki, mert az ország fővárosában nem engedhető az meg, hogy a félnaphosszat álló kocsik és lovak éppen a piacok közelében piszkitsák be - város utcáit. Egyébként is a rendelet csak hét hónapra korlátozza ric*emberbl júniusig a kocsikon való árusitást, a tulajdonképpeni idény alatt kocsikról is szabad árusítani, inig a kosarakban beszállított árut egész évben árusíthatják az őstermelők. Az elnöklő Staub Elemér válaszolva Rrug Ferencnek, kijelentette, hogy nem a köztisztasági szempont, hanem a közvetito kereskedelem nyomása volt az, amelynek következtében a rendeletet kiadták, de különben is a fővárosnál nincsenek' tisztában azzal, hogy a friss, zöldségek és^yűmölcsök mikor érnek, mert áprilisban, májusban és júniusban is eltiltották a rv kocsikon való árusitást. A gazdák azért nem árusíthatják kosarakban az áruÚ ikat,mert sietve kell visszamenni a falujukba dolgozni. . " | Befejezésül a gazdagyülés résztvevői egyhangúlag felhatalWmázták a Duna- Tiszaközi Kamara és a Magyar Gazdaszövetség elnökségét,hogy I együttesen dolgozzanak ki részletes programmot a gazdák érdekeinek megóvására, 1' lépjenek összeköttetésbe a főváros és a kormány vezetőivel a jogos gazdakivánságok teljesítésének elérésére. A nagygyűlés egy óra után ért véget,/MOT/C.
