Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-01 [004]

A FŐVÁROS KENEÉCIVÚLI KÖZGYŰLÉSÉ* /folytatás./ \ O'---;

1 -L .M piti " .'• • ''' • '•- • , go ' a természeti adottság, az egymásra utaltság sokkal erosebh törvényei ellen vétkeznek, akkor nem lehet a politika részére maradandó házisokat teremteni. Napóleon kardja talán erosehb vKLt Trianonnál és még sem tudott maradandó államokat teremteni g Hiába kísérleteznek tehát ^Európa népei, hiába kísérleteznek a nagyhatalmak) azt a kulturális fölényt, azt a Nyugat szempontjából ^aló biztosítékot, azt az energiaforrást, amelyet Nagymagyarorszá- jelentett az európai konszolidáció, közgazdaság és kultúra szempontjából) azt semmiféle utódállamokkal pótolni ne-m lehet. -Lehet, hogy még hosszú id—eig fog tartani a megpróbáltatás, de nekünk bizni kell, hogy végül is ez az igazság győzni fog. Riz-nait. rendületlenül és hiszünk erős akarattal, hogy ez az igazság, amelyért ma ebben a közgyűlési teremben szót emelünk, mégis győzni fog. A nemzetek jobb belátásával nemcsak magunk, de Európa saját konszolidációja érdekében, /Nagy tap^és helyeslés/ Kétség-^te—len dolog azonban, hegy a revízió kérdésénél csak a legnagyobb elővigyázattal szabed cselekedni. A revizió előkészítése csupán egySiosszabb, alapos diplomáciai munka eredménye lehet. Ezt a hosszú és alapos Munkát elvégezni a mindenkori kormány kötelessége* Meggyőződése-, hogy a kormány érzi a saját felelősségének súlyét és a közgyűlés határozata nem lesz pusztába kiáltó sző, hisz az ország legnag).' c-bh erkölcsi testületeinek egyike emeli fel szagát. - A kormány keze sokszor kötve van/ de nekünk senki sem ta* paszthatja be a szánkat, amikor nélkülözésünkben jajgatni merünk és fel

4

* hívjuk fájdalmunkra az egész világ figyelmét;. - Helyes tehát az indítványnak az a megállapítása, hogy a kormány gooidos előkészítés után válassza meg az alkalmas időt, amikor a re-, vízióval az illetékes fórum elé lép. Egy elutasítás sokkal nagyobb bajt jelentene, mint egy bizonyos ideig való várakozás. Külképviseletünkre is súlyos fosladatok várnak, de kétségtelen dolo:

: , hogy a propeganda szempontjából s társadalomnak kell átvenni az irányítást nemcsak itthen,hanem a IcülfölóLJon is, Wolff Károly a továbbiakban azt hangoztatta, hogy mindenkinek, pártoknak és testületeknek külön-külön fel kell használni külföldi összeköttetéseit, hogy felvilágosítsa az ottani közvéleményt és hogy összeköttetéseit teljes mértékben a magyar neonzet javára használja ki. - Kifelé azonban ennek a felvilágosító munkának nem szabad egyéni, vagy pártpolitikai szempontok szerint me-gnyilvánulni, hanem egység—esen ke—11 demonstrálni a magyarságot. Az indítványt elfogadja, nemkülönben azt a második indítványt is, hogy legnagyobb készséggel mondjunk hálát Rothermere lordnak azokért a szolgálatokért, amit országainknak eddigelé te—tt. De nem szabad megfeledkezni hazánk többi barátainak értünk fol^ tátott tevékenység—érői sem és ezen barátok sorába beveszi azokat az angol politikusokat, kkik a brit felsőházban ismételten 3zöt emeltek a&agyar igazsáa érdekében. Meggyőződése, hogy a neme^s lordot pr—ogrammjában a magyarság iránti önzetlen szeretet vezette és fogja vezetni a jövőben is, Nem szabad egy kártyára feltenni mindent, hanem arra kell törekednünk,hogy minél több barát szólaljon fel a magyar igazság mellett, Wolff Károly nag—y taps—3al és helyesléssel fogadott beszéde után G a é r Vilmos volt a következő szónok. Megesünk!tott,gúzsba kötött állapotunkban a revizió nemcaaK tőlünk rugg , mondotta többek között, hanem a nemzetközi viszonyok alíkulásától. Nekünk elevenen kell tartani a revizió követelését, nint az igazságtalanatok egyedüli orvosszerét. A hazaszeretet oltárán tiszta tüzet ke—11 gyújtanunk és ezt ne--m szabad elaludni hagyni, hanem önzetlen, érdeknélküli odaadással ke—1—1 ápolni. Nem szabad megengedni,hogy akárki is a revizió szent gondolatát, a nemzet egyetemes kincsét akálr pártok, akár társadalmi osztályok szolgálatába állítsa és ugy tüntesse fel,akár a hazai, akár a külföldS-i közvélemény előtt, mintha egyedül ez, vagy az volna képes a revizió gondolatát valóra váltani. A nemzetnek ezt a közös kincsét valamennyiünk közös és egyetértő akaratával ke-11 ápolni, s háJTkülpolitika:' helyzet ezt lehetővé teszi, valósággá átváltani. Továbbiakban Gaár Vilmos azt fejtegette, hogy idebent nemzeti egységre van szükség, külföldön pedig, /f

o-ly t. köv ./