Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-11 [004]

i"ETROVACZ GYULA BESZÁMOLÓJA, f Haller Istváh, Wolff Károly és Ozettler Jenő nagy beszéde.A Keresztény Gazdasági és Szociális pírt raa délelőtt a Hermina uti Koméros mozgóban nagygyűlést tartott, amelyen Tetrovácz Gyula mondott beszá-r m*lot. A nagygyűlésen megjelent a nagyszámú hallgatóságon kivül Wolff Károly, Haller István ósCzettler Jenő, a képviselőház alelnöke is. • • .•; •':.„.. A nagygyűlést Drégely Dezső a zuglói ke:, ÜLet partelnöke nyitotta meg a magyar Hiszekegy-gyei, mely után P e t r o v á c'z Gyula mondta el beszámolóneszedét. Az elmúlt évben - mondta többek között - a parlament tulajdonkeppen cnak félévig dolgozott, de ezalatt az ido alatt ls kivette a párt részét a munkából. Harcoltunk a numerus clausus törvény módosítása ellen,mert az eredeti törvény beiktatása óta a viszonyok egy jottányival sem javultak. Az ifjúságnak még ma sincs meg az elhelyezkedési lehetősége, pedig ebben az országban elsősorban a magyar ifjúságnak, nem pedig az idegennek kell a kenyerét biztosítani. Megvédtük ezt az ifjuságot,amikor Pest utcáin üldözőbe vették őket. Teljesen dogos volt az egyetemi ifjúságnak a felháborodása,amikor egyszer a híízd rá Jonny ' cseh darab ellen tüntettek, másszor pedig a plusz - zsidóknak az egyetemre való felvétele ellen tiltakoztak* — Az egyházi és a városi gyűjtemények a ml akoicnk következtében megőrizték Önállóságukat, azonban hiányoznak Budapesten az." idegenvezetek, pedig ott sok fiatal képzett erő találhatna elhelyezkedést. — Sürgős szükség van - folytatta beszédét - a zuglói reálgimnázium felépítésére, mert nem engedhető meg, hogy háromszáz diák járjon a városba tanulni. Reformra szorul az IST'S-'hen hozott építőipari törvény is, ki kell terjeszteni a biztosítást a munkásokon kivül a kereskedőkre, az iparosokra és a tisztviselőkre is, . " *í* . - J » Majd a politikai helyzet ismertetésére tért rá,rámutatva arra, hogy sem a gazdasági minisztérium felállítása, sem a pénzügyminisztériumban történ változás nem hozta meg a hozzáfűzött reményeket. Késik a magángazdaság szaná-lésa, egyre emelkedik az állásnélküliség és a munkanélküliség s szomorú tű net, hogy a hóhér! állásra is százával pályáznak.-^ lakáshiány még mindig nlncmegoldva, A fiatalság elhelyezkedése nincs biztosítva. Hiába harcolunk az egy ke ellen, ha a fiatalok nem tudnak megnősülni, A mezőgazdaság sem a búzát, sem a bort nem tudja eladni. Kölcsönökből e Inek á gajzdák és a kölcsönök nagyrészét nem a termelésre, hanem az adok'be— fiz<t ésére fordítják. Az Iparosok, a kereskedők egymásután mennek tönkre, A tisztviselők fizetése meg sem közeleiti a békebeli nívót, holott a drágaság jóval nagyobb a békebelinél. Rendezetlen a nyugdíjasok ügye is ós mégis, a fürdőtörvényt ós a közigazgatási ieformot tárgyalja a parlament, ahelyett, begy uvunkaalkalnak teremtéséről, a gazdasági élet fellendítés érői és az export megindításáról tanácskoznának, — S.O.S. jeleket kiáltunk innen , segítsen a kormány mielőtt a magyar gazdasági elet hajója elsülyed. A revizió kérdésévelfoglalkozott ezután,amelyet a Keresztény Gazdaság Fclrt napirendre kivan tűzetni minél előbb, annál is inkább, mert hisz éppen \ £ mai nap az, amikor ötven.sztendós igazságtalanság után az egyházi állam i . is visszanyerte függetlenségét, / Éljenzés./ Tiltakozunk azonban az ellen, hogy bármely párt, vagy levitézlett politikus kisajátítsa a revizi ö eszméjét, mert az az egész nemzet ügye, A lelkesedéssel fogadott beszédért R ó n a y Edóné mondott köszönetet, majd Ha 1 1 e r István szólalt fel. nn*7ár.nciPVÉ«TáR /Folytatása következik./